2017. augusztus 18., péntek

Belgrád visszavétele 1717

Az osztrák csapatok 1717-ben foglalták vissza a töröktől Belgrádot, 1739-ig osztrák uralom alatt állt. Itt született Jakob Schmidinger ősapám.

2017. augusztus 11., péntek

Monakam evangélikus templom

A templom oltára 1497-ben készült gótikus stílusban.




Bad Liebenzell evangélikus templom

Az evangélikus templom katolikus elődje a 12.században épült St Blasien néven. A tornyát 1653-ban lebontották és új torony épült, 1891 és 1893 közt meghosszabbították a templomhajót.






2017. augusztus 10., csütörtök

Liebenzell vár

A várat a 12.században a Calw grófok építették.
1196-ban von Eberstein a tulajdonos.
1220 és 1230 közt újraépült a vár.
A 16.században és 1692-ben lerombolták a várat, 1954-ben újjáépült.



Bad Liebenzell címere

A címer, egy fekete szarvasagancs, egy ezüstszínű sátor felett, a padló fekete és arany kockákból áll, egy aranykádban egy férfi fürdik, ez a fürdőhely jellegre utal. A képen látható a város két színe, a kék és a fehér.



Bad Liebenzell

A település Schwarzwald északi részén fekszik, Pforzheimtől 20 km-re délre.
1091-ben említik először a települést, a Hirsaui kódexben.
1130-ban megkapta a települést hozományként Uta, aki Gottfried von Calw gróf lánya volt.
1196-tól a vár és a város von Eberstein gróf tulajdona volt. 
Az utolsó tulajdonos Ludwig lovag 1272-ben eladta a Német Lovagrendnek. Néhány év múlva a várat és várost megvette  I.Rudolf Baden őrgrófja és 1604-ig Baden tulajdona volt. 
1384-ben említették először mint várost. 
1604-ben Friedrich Baden őrgrófja eladta a várost Friedrichnek Württemberg hercegének, azóta Württemberghez tartozik. 
A településen 1403 óta van fürdőhely. 
A település nevezetességei: 
Liebenzell vár, a 13.században épült.
Az evangélikus templom eredetileg a 12.században épült, St Blasius tiszteletére, a tornyát 1653-ban lebontották és új épült a helyére, 1891-1893 közt a templomhajót meghosszabbították neogót stílusban. 
Monakam városrészben, az evangélikus templomban található egy későgótikus oltár 1497-ből. 
1971-ben egyesítették vele Beinberg, Monakam, Unterhaugstett, Unterlengenhardt településeket, 1972-ben Möttlingent, 1974-ben Maisenbacht. 
Innen származott  Katharina Barbara Speidler ősanyám.



2017. augusztus 8., kedd

A Walserek

Egy alemann eredetű német csoport, a svájci Wallis kantonból származnak, élnek még Svájcban, Liechtensteinben, Olaszország északnyugati részén, Savoyában, Ausztria nyugati részén és Bajorországban, 150 településen élnek. 
Bern környékéről vándoroltak Wallisba 800 körül. A 13 és 14.századi kivándorlási hullámaik során elérték a Jura kantont, Savoyában ők hozták létre Vallorcine települést, az olasz Alpokban Aosta és Vercelli megyékben települtek le, a svájci Tessin kantont, Graubünden kantont - itt sok települést hoztak létre, St Gallen kantont. 
Tirolban ők alapították Galtür települést, Bajorországban, Allgäu területén Gerstruben települést. Vorarlberg területén: Grosses Walsertal, Kleines Walsertal, Tannberg, Lech, Warth, Brand, Bürserberg, Dünserberg, Schnifiserberg, Thüringerberg, Nenzingerberg, Ebnit, Laternsertal, Damüls, Silbertal. 
A Walser kivándorlás oka a túlnépesedés és új földek keresése volt, a Walserek által kifejlesztett technikák lehetővé tették a hegyvidéki régiókban a gazdálkodást. Az uralkodók támogatták az új telepeseket, adómentességet kaptak egy időre és különleges jogállást kaptak, szabadon költözhettek, maguk ítélkeztek ügyeikben, utódaik örökölték a gazdaságukat, felszabadultak a jobbágyságból. Ezért adót fizettek és katonai szolgálatot teljesítettek.
A 16.század óta sokan házaló kereskedelemmel foglalkoztak Svájc német részén és a délnémet területeken.
A Walserek 1280 körül elérték Graubünden kantont, 1300 körül pedig már Vorarlberget is elérték. 
A Walserek által lakott terület az első térkép, a második a vándorlásuk.




Silbertal katonai összeírás 1636 és 1639

1636-ban a 30 éves Gorius ( Gregor ) Dönz ( Denz ) került összeírásra Silbertalban.
1639-ben összeírásra került a 33 éves Gorius Dönz, a 33 éves Christian Dönz, a 38 éves Hans Dönz, és Moritz Dönz.

2017. augusztus 7., hétfő

Silbertal Szent Miklós templom Jézus szíve oltár










Silbertal Szent Miklós templom főoltár és Mária oltár












Silbertal Szent Miklós templom belső



keresztelő medence és feszület


első világháborús áldozatok emlékműve


orgona

Silbertal Szent Miklós templom

A templom elődje Bartholomäberg filájaként jött létre, ekkor még Silberberg volt a település neve, csak a 17.században lett Silbertal.
A területre 1300 körül érkeztek a Walser telepesek, akik kiirtották az erdőt és házakat építettek.
1332.április.21-én Ulrich von Chur püspök felszentelte a templomot Szent Miklós és Móric tiszteletére.
1892-1893-ban gótikus stílusban új templom épült Adolf Nachbauer plébános megrendelésére, Friedrich von Schmidt volt a tervező, Fidel Kröner az építész Feldkirchből.
A szószék a ravensburgi Moriz Schlachter szobrász műve, a főoltár és a két mellékoltár: Jézus szíve, Mária oltár a brixeni August Valentin műve 1909-1911 közt készültek el. Az orgona a schwarzachi Anton Behmann műve 1903-ból.
















Silbertal - Kristberg St Agatha bányászkápolna

1300 és 1320 közt érkeztek a Walserek Silbertalba, a környéken az ókor óta folyt már bányászat.
A kápolna 1400 körül épült, 1450-ben említették először. A legenda szerint egy bányaszerencsétlenség miatt tettek fogadalmat, ha megmenekülnek a bányászok építenek egy kápolnát.
Egy Joss Erhard nevű remete élt Kristbergben, ezenkívül egy szerzetes Klaus von der Flüe. A remete alapította meg 1493-ban a Szentháromság napján, férfiak és nők számára a Szentháromság testvériséget, ezt Jodok Greber plébános Silberbergből és Johann Spitzennagel plébános St Gallenkirchből támogatta, ezt 1500-ban Heinrich von Chur püspök is támogatta.
A kápolna védőszentje Cataniai Szent Agatha , a kovácsok és harangöntők védőszentje, a réz és ezüstbányászat miatt szentelték neki. 
1507-ben Kasper Schopp építész Bludenzből átépítette és nagyobb lett a kápolna. 
A gótikus főoltár egy szárnyas oltár. Két részből áll, az alsó rész 1477-ből a Szent Miklós templomból Silbertalból származik, a felső rész 1470-ben készült. A következő szentek szerepelnek rajta, alul Szent Miklós, Szent Móric, Szent Theodul a harangot vivő ördöggel. Középen Szent Theodul, Szent Agatha és Magdolna. Oldalt ugyanezek a szentek, hátul pedig a végítélet látható.
A baloldali oltár, szintén szárnyasoltár, reneszánsz stílusban készült 1633-ban, Szent Agatha, Szent Katalin és Szent Barbara látható rajta.
A jobboldali oltár, két oltárból készült, Szent Miklós, Szent Theodul látható, a Predella részen a Háromkirályok láthatóak, a szárnyak belső részén Szent Agatha és Barbara domborművei. 
Három harang van a kápolnában, az egyik a 14.században készült, a másik 1687-ben, a harmadik 1965-ben. 








Silbertal címere

A három csillag a Walserekre utal. Az aranykulcs a Montafon völgyre, ahol fekszik a település. Az ezüst kalapács, az ezüst bányászatra.


2017. augusztus 6., vasárnap

Silbertal története

Silbertal Ausztriában, Vorarlbergben, Bludenz körzetben fekszik. Már ezer éve folyt itt bányászat, ezüstöt, rezet, vasat bányásztak, a rétorománok, aki előtte itt éltek.
A németek - Walserek 1300 és 1320 közt érkeztek ide, az első írásos emlék, egy adomány 1319-ből a Silberberg kápolna részére a Walserektől , amit 1332-ben írtak le.
A környéken már az ókorban folyt bányászat, a középkorban volt a fénykor. Ennek vetett véget Amerika felfedezése, 1520 és 1550 közt 263 tonna ezüst érkezett Európába. Leesett az ezüst ára és lehanyatlott az ezüst termelése Silbertalban.
1453-ig Silbertalban saját maguk bíráskodtak a helyi Walserek, 1420-ban a környék osztrák uralom alá került. A település nevezetessége a katolikus templom és a Szent Agatha bányászkápolna Kristberg résztelepülésen, egy bányamúzeum is van a településen.
Innen származott Christian Denz ősapám.