2015. december 29., kedd

Zsámbék 1728

Zsámbékon 1728-ban készült országos adóösszeírás szerint Körössy András volt a bíró és Joseph Fux a sváb bíró.
1725 Zsámbék

Az ekkor készült megyei adóösszeírásban Zsámbékon három bíró volt, a magyar bíró Karácsony János, albíró Bujdosó János, a sváb bíró ősapám Melchior Keller, albíró Albrecht, a frank bíró Jakob Merkl, albíró Johann Mochin.
1739 Zsámbék pestisjárvány

Rengeteg halálos áldozata volt az 1739-es pestisjárványnak Zsámbékon, 828-an haltak meg. A járvány idején elmenekült a plébános Schillinger Jakab Ferenc Győrbe, helyette két budai ferences szerzetes P. Capistranus és P. Wolfgangus látta el a hívőket, meghaltak a járványban.  
1716 / 1717 zsámbéki németek

Pest megye 1716 / 1717-es adóösszeírásában írták először össze a zsámbéki svábokat, kilencen voltak benne: Georg Klingermayer sváb bíró, Johann Fiederer, Christian Bächler, Johann Egger, Jakob Reiser, Johann Sauter, Melchior Keller, Georg Mühlauser, Johann Troll.
Zsámbék 1725

Egy új bevándorlási hullám érkezett 1723-ban, 1724-ben, 1725-ben, ezek többsége frank volt és  svábok, ekkor jött létre Zsámbékon a frankok lakta Új utca. 1723-ban 34 sváb család érkezett, 1724-ben 50 frank család. A zsámbéki tiszttartó 1725.januárjában Zsámbékon 64 magyar, 81 sváb , 107 frank családot írt össze, a többség három éven belül érkezett. 
1716 Zsámbék

Lakits István plébános elkezdi vezetni az anyakönyveket Zsámbékon.
1712 Zsámbék német betelepítésének kezdete

Zsámbék magyar lakossága lecsökkent 1712-re a háborús veszteségek miatt, 1710-ben pestisjárvány is volt országosan. 1712 után a magas adóterhek miatt el is költöztek Zsámbékról más településekre, a Tolna megyei Kölesd alapítói is zsámbéki református magyarok voltak.
Zichy Péter a népesség pótlására elhatározta új német telepesek toborzását, 1712-ben a Kissleg környéki falvakban folyt a toborzás. Ekkor érkezett meg: Johann Egger, Johann Fiederer, Simon Frech, Johann Keller, Melchior Keller, Johann Troll és mások. Werner Hacker: Auswanderungen aus Oberschwaben könyvében megtalálható néhányuk származási helye: Christian Bächler és Maria Rick - Vorderhub / Kissleg, Franz Bechter és Anna Mária - Hintermoos / Schlier, Johann Egger és Katharina Albrecht - Immenried, Simon Frech és Maria Müller - Langenschemmem, Johann Keller és Melchior Keller - Humberg, Johann Troll és Anna Maria Müller - Matzenweiler / Kissleg. 
Szabó Ferenc uradalmi tiszttartó ezt írta 1718-ban Zichy Péternek: 1714-ben 12 sváb élt itt, 1717-ben 13-an jöttek, 1718-ban 26-an jöttek, összesen 51-en.
Ekkor jött létre Zsámbékon a Sváb utca, addig egy utca létezett Zsámbékon, ebből lett a Magyar utca.
Pest megye virtuális kiállítása a Kuruc korról és a 18.századról

http://mnl.gov.hu/virtualis_kiallitas/kuruc_kor_es_18_szazad
1709 Zsámbék

1709 februárjában Zsámbékon Bana János provizor eladta a hűtlen zsámbéki Hidas István két szőlőjét a töki Körösi Jánosnak. Ekkor Tökön volt malom, Zsámbékon még nem.
1704 Zsámbék

Sellyei Gergely ezredes innen ment Székesfehérvár megerősítésére.
Zsámbék 1703

Miután átvette a zsámbéki uradalmat Zichy Péter 1701-ben, elkezdett építeni egy kastélyt, hogy ott lakjon, felfogadott egy kőműves mestert Budáról Konrad Vogl-t, egy ácsmestert Komáromból Nikolaus Rheintaler-t. Az első építési periódus 14 000 guldenjébe került. Zichy Péter 1703 nyarán írt levelet a zsámbéki provizornak, Csima Gergelynek, hogy a kőművesek és ácsok év végére fejezzék be a kastély építését. Azután egy zsámbéki malmot építsenek 1704 tavaszára. A kuruc felkelés miatt leállt az építkezés és 1709-ben elölről kellett kezdeni az építkezést újra.
1703-ban készült egy név szerinti megyei adóösszeírás, 65 magyar jobbágy élt Zsámbékon.
1703-ban elfoglalták a kurucok Zsámbékot, később több összecsapás volt itt a kurucok és császáriak közt.
Zsámbék 1701

1700-ban meghalt Zichy István, végrendelete szerint birtokait két fia Péter és László örökölte. Ők 1701 márciusában állapodtak meg a birtokok elosztásáról, a zsámbéki uradalmat Zichy Péter kapta meg, Zichy László 1703-ban meghalt a franciák elleni háborúban, örököse Zichy Péter lett.
Miután 1701-ben átvette Zichy Péter a zsámbéki uradalmat, jobbágyok lettek a zsámbéki katonák, évi 400 forint cenzust és terménykilencedet kellett fizetniük.
Pest megye 1701-es adóösszeírása szerint 68 colonus ( telkes jobbágy ) és 20 inquilinus ( zsellér ) élt Zsámbékon. 
1699 Zsámbék

1699. január. 26-án aláírták a karlócai békét, véget ért a török elleni háború, ezután elbocsátották a magyar csapatokat, a zsámbéki helyőrséget is. A Zichy család ezek után már abban volt érdekelt, hogy a katonákból nekik adózó jobbágyok legyenek.
Pest megye 1699-es adóösszeírása szerint 109 család élt Zsámbékon, ekkor még nem adóztak.


1696 Zsámbék

Az országos összeírást végző biztosoknak a helység nevében két katona ( Nagy Márton ductor és Vas Pál vexilifer ) tett esküt a lakosok számáról és az általuk művelt terület nagyságáról. Ekkor 130 család élt Zsámbékon.
Zsámbék 1694

Ekkor lett Zichy István fia Zichy Péter Zsámbék kapitánya.
1693 Zsámbék

Pest megye megkísérelte 1693-ban,  hogy megadóztassa Zsámbékot, ezért elhívta Zsámbék bíráját és esküdteit a megyegyűlésre, a katonák jelentették ezt Zichynek. Ezután Zichy István 1693.07.02-án tiltakozó levelet írt a megyének. Kifejtette, hogy itt vitéz katonák élnek és nem jobbágyok, ezért nincsenek bírák és esküdtek és nem adóznak. 
1689 Zsámbék

Horváth Bernát pálos szerzetes, aki később a pesti pálos kolostor apátja lett, 1689.02.17-én írt levelet a rend pozsonyi apátjának Nehalszky Rafaelnek. Öt hétig tartózkodott Zsámbékon, célja az volt hogy előkészítse a pálos szerzetesek visszatérését a zsámbéki kolostorba, a kolostor 1475 és 1541 közt volt a rend birtokában. Bottyán János zsámbéki alkapitány nem engedte meg a pálososok visszatérését, mert Zichy István a ferenceseket akarta odahívni a kolostorba.
Zsámbék 1691

A bécsi Udvari kamara a török kiűzése után egészen 1703-ig arra törekedett, hogy Buda környéke kincstári tulajdon legyen, nem akarta visszaadni az itteni világi és egyházi nagybirtokosok birtokait. Már az 1688.februári felmérésnek is ez volt a célja. 1691-ben fel akarta becsültetni a zsámbéki uradalmat az Udvari Kamara, de Zichy István gazdatisztje elkergette a kiküldött összeíró biztost.

2015. december 28., hétfő

Zsámbék 1688

A Budai Kamarai felügyelőség 1688.februárjában készített egy összeírást Buda környékéről, Zsámbék is fel lett mérve. A lakosai Zichy István katonái voltak, huszárok és hajdúk. Elkezdték művelni a zsámbéki szántóföldeket és szőlőket. Belőlük lettek később a zsámbéki jobbágyok.
Zsámbék 1687

1687-ben nagy győzelmet arattak a császári csapatok Nagyharsánynál a törökök ellen, ezalatt Zichy István csapatai védték Budát a székesfehérvári törökök ellen. 1688.05.19-én számolták fel végleg a török fenyegetést, ekkor foglalták vissza Székesfehérvárt a töröktől, Zichy István is ott volt, ő volt a sereg egyik parancsnoka, hajdúi és huszárai is részt vettek az ostromban.
Zsámbék 1686

Buda visszafoglalása idején a zsámbéki török várnak nem volt jelentős szerepe. A törökök összegyűjtöttek erőket Zsámbéknál, hogy utánpótlást küldjenek Buda török védőinek, de a császári csapatok megakadályozták próbálkozásaikat. Zichy István volt ekkor Zsámbék magyar tulajdonosa jogilag 1671 óta, amikor házasságkötésekor apjától megkapta örökségként az óbudai uradalmat. Ő ekkor Győrben volt várkapitány és altábornagy, az ostrom alatt és utána ő szervezte el a császári sereg utánpótlását, ezért nem volt ott Buda visszafoglalásánál. Miután elesett Buda, a zsámbéki török helyőrség elvonult Székesfehérvárra. Pécs visszafoglalása idején, miután élelmet szállított a császári csapatoknak, a visszafele vezető úton huszáraival elfoglalta Zsámbék várát, ekkor teljesen lakatlan volt Zsámbék. Zsámbék magyar helyőrsége 200 katona volt, Zichy István volt a várkapitány és Bottyán János az alkapitány. A helyőrség védte Budát a székesfehérvári törökök támadásai ellen. 
Honvédlista 1849 Törökbálint

1. Beiglbeck Mihály, Törökbálinton született, földműves, önkéntes volt, 1849.05.22 és 1849.09.08 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.
2. Zametsnik Mihály, Sóskúton Fejér megyében született, földműves, önkéntes volt, 1848.09 és 1849.09.28 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.
3. Klennhardt Mihály, Városlődön Veszprém megyében született, földműves, önkéntes volt, 1848.09 és 1849.08.24 közt volt egyszerű honvéd, kapott elbocsátó levelet.
4. Kühner István, Törökbálinton született, gazda, önkéntes volt, 1849.05.04 és 1849.06.01 közt volt honvéd hadnagy, nem kapott elbocsátó levelet.
5. Kühner Imre, Törökbálinton született, gazda, önkéntes volt, 1849.06 és 1849.06.05 közt volt honvéd strázsamester, nem kapott elbocsátó levelet.
6. Boosz György, Törökbálinton született, szolga volt, önkéntes volt, 1849.06 és 1849.08.17 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.
7. Kubini József, Törökbálinton született, szolga volt, önkéntes volt, 1848.11 és 1849.08.26 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.
8. Balik Péter, Törökbálinton született, szolga volt, önkéntes volt, 1848.11 és 1849.10.16 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet. 
Honvédlista 1849 Solymár

1. Groszmann János, Solymáron született, kovács volt, besorozták, 1848.09.29 és 1849.08.15 közt volt egyszerű honvéd, kapott elbocsátó levelet.
2. Geiszelhardt Simon, Solymáron született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1848.09.29 és 1849.08.15 közt volt egyszerű honvéd, kapott elbocsátó levelet.
3. Srontz Ferdinánd, Solymáron született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.06.05 és 1849.08.25 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.
4. Brenner Ferenc, Solymáron született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.06.05 és 1849.08.25 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.
5. Krettinger Mátyás, Solymáron született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.06.05 és 1849.08.25 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.
6. Kukolovits János, Solymáron született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1848.09.29 és 1849.09.07 közt volt egyszerű honvéd, kapott elbocsátó levelet.
7. Grund György, Solymáron született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.06.05 és 1849.09.07 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.
8. Balázsik János, Solymáron született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.06.05 és 1849.09.05 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.
9. Felscher János, Solymáron született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.06.05 és 1849.09.05 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.
Honvédlista 1849 Budajenő

1. Herb Lőrinc, Budajenőn született, paraszt szolga a jogállása, besorozták, 1849.08.07 és 1849.09.07 közt volt mozgó nemzetőr, közkatona, nem kapott elbocsátó levelet.
2. Szudits Mihály, Budajenőn született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.08.07 és 1849.09.07 közt volt mozgó nemzetőr, közkatona, nem kapott elbocsátó levelet.
3. Paxián János, Budajenőn született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.08.07 és 1849.09.07 közt volt mozgó nemzetőr, közkatona, nem kapott elbocsátó levelet.
4. Schönek György, Budajenőn született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.08.07 és 1849.09.07 közt volt mozgó nemzetőr, közkatona, nem kapott elbocsátó levelet.
5, Czerlein Simon, Budajenőn született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.06.02 és 1849.09.07 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.
Honvédlista 1849 Budakeszi

1. Fischer János, Budakeszin született, réznyomtató kézműves volt, önkéntes volt, 1849.06.01 és 1849.08.28 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.
2. Fischer Ferenc, Budakeszin született, fazekas kézműves volt, önkéntes volt, 1849.05.29-én vonult be, nem tért vissza.
3. Eszterle Ferenc, Budakeszin született, kőműves, önkéntes volt, 1849.05.28 és 1849.08.24 közt volt egyszerű honvéd.
4. Harcz Mátyás, Budakeszin született, paraszt szolga a jogállása, önkéntes volt, 1849.05.28 és 1849.07 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet
Honvédlista 1849 Budakalász

1.Unger József, Kalászon született, paraszt, szolga jogállású, önkéntes volt, 1849.01.05-től 1849 aratásig volt egyszerű honvéd, nincs elbocsátó levele.
2. Szaupp János, Borosjenőn született, paraszt, szolga jogállású, önkéntes volt, besorozták, 1848 decemberétől 1849 augusztusáig volt egyszerű honvéd, nincs elbocsátó levele.
3. Baján György, Csobánkán született, paraszt, szolga jogállású, önkéntes volt, 1848.05 és 1849.09 közt volt muzsikus honvéd, volt elbocsátó levele.
Honvédlista 1849 Pilisborosjenő

1. Buhr János, Borosjenőn született, kőfaragó legény, önkéntes volt, 1849.05.26 és 1849.08.30 közt volt egyszerű honvéd, kapott elbocsátó levelet.
2. Prokopetz Ferenc, Trahenitzben született Csehország, varga legény, önkéntes volt, másfél évig 1849.09.11-ig egyszerű honvéd, kapott elbocsátó levelet.
3. Czeller Sebestyén Zsámbékon született, paraszt, szolga jogállás, önkéntes volt, 1849. augusztusban volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet. 
Honvédlista 1849 Üröm

1. Fink Ferenc Ürömön született, kézműves legény, önkéntes volt, 1848.11.16 és 1849.09.23 közt volt egyszerű honvéd, kapott elbocsátó levelet.
2. Puppan Márton Ürömön született, paraszt szolga, önkéntes volt, 1849.05.26 és 1849.09 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.
3. Götz János Ürömön született, nyereggyártó, önkéntes volt, 1849.06.15 és 1849.07.28-án volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.
Honvédlista 1849 Pesthidegkút

1. Vice Ignác Nyitra megyében született szolga, önkéntes volt, 1848 szeptemberétől 1849.09.05-ig volt egyszerű honvéd, kapott elbocsátó levelet.
2. Schiebl András Hidegkúton született szolga, önkéntes volt, 1848 szeptemberétől 1849.10.01-ig volt egyszerű honvéd, a Komáromi erődben kapott elbocsátó levelet.
Honvédlista 1849 Budaörs

Keszler János Budaörsön született, paraszt volt, szolga jogállásban, besorozták, 1849.06.02 és 1849.09.12 közt volt egyszerű honvéd, kapott elbocsátó levelet.

2015. december 26., szombat

1735 Üröm

Az óbudai apácák levéltárában fennmaradt egy peres írat szintén erről az ügyről, a per tárgya hogy Philipp Paur sörfőző kidobta a sörfőző házból az előző árendátort Izsák Ábrahámot. Az egyik ok az volt, hogy a zsidó keresztény szolgáit ünnepnapokon dolgoztatta. Az ügyben több tanút kihallgattak akik elköltöztek Ürömről Csolnokra vagy a környező településeken laktak. 1, tanú Thomas Brenimer 35 éves Csolnok, elköltözött társaival Ürömről Csolnokra ( Csolnok is az apácák birtoka volt ), társai: Hans Jung, Konrad Kartapinter, Georg Grosz, Hornyák György, Sebastian Marstetter, Kecskeméti János. 2, tanú, Konrad Kartapinter 49 éves. 3, tanú Johann Jung 63 éves. 4.tanú, Johann Kecskeméti 18 éves. További tanúk: Johann Tier Csolnok 36 éves, Martin Bekk 39 éves, Johann Kellizer ( Pilis ) Csaba 40 éves, Jakob Gerhárd ( Pilis ) Szentiván 50 éves, Jakob Stettler 39 éves Solymár, Martin Peml 42 éves Üröm, Blasius Vulnahoffer 36 éves Üröm, Sebastian Sefferer 35 éves praxator legény, Petrus Sreries 45 éves Szentendre. 
1735.06.18 Üröm

Horányi Gábor, Pest megyei szolgabíró, Paus Fülöp ürömi sörfőzőt figyelmezteti, hogy a sörfőzde használata Izsák Ábrahám óbudai zsidót illeti, aki erre felelte, hogy a sörfőzdét az uraság adta bérbe így erre a kérdésre nem ő, hanem az uraság illetékes válaszolni.
1735.06.18 Üröm

Horányi Gábor, Pest megyei szolgabíró, Orahoczy Brigitta nyúlszigeti klarissza apátnőt Izsák Ábrahám óbudai zsidó panaszára perbe idézi, mert a zsidót az ürömi sörfőzdéből a bérleti idő letelte előtt minden ok nélkül eltávolította. Az apátnő kijelentette, hogy ezt tenni kénytelen volt, mert a zsidó keresztény embereket vasár és ünnepnapon dolgoztatott, mert ihatatlan sört készített és mert a törvények értelmében ilyen üzemet egy zsidó nem bérelhet.
1735.03.14 Üröm

Kostyán Mihály tiszttartó elismeri, hogy Izsák Ábrahám ürömi zsidó bérlőnek kétévi árenda megfizetése után az uraságtól 111 forint 37 dénár követelése van.
1733.10.20 előtt Üröm

Izsák Ábrahám óbudai zsidó a nyúlszigeti klarissza apácák ürömi sörfőzdéjét és malmát 3 évre bérbe veszi két részletben fizetendő 90 forint haszonbérért, negyedévi felmondási időt kötve ki kölcsönösen .Úgy az apácák, mint a jobbágyaik csak tőle vehetik a sört. Ha tűz ütne ki, a zsidó tartozik 100 tallér büntetést fizetni. 
1724 Vörösvár

Perl vörösvári zsidóbíró Pest megyéhez fordul Kramer vörösvári zsellér és élettársa ellen, akik a zsidó halottakat kirabolják és ruháiktól megfosztják. E gonosz cselekedetek jóvátételét kéri az eltemetett halottak exhumálása nélkül.
1713 Üröm

Wittmann János Pál ürömi sörfőzőmester elszámolása József Simon zsidóval, aki az ürömi sörfőzdét bérelte és őt ott alkalmazta.
1713 Üröm

József Simon budai zsidó kereskedő, Wittmann János Pál ürömi sörfőző mestertől 155 forint 38 krajcár tartozásának megfizetését követeli.
1714.06.15 Bürgl Joachim ügye 2

A perben kiderült, hogy Bayer György vörösvári szabómester 1707-ben Holdermannak dolgozott.
1713.12.31 Vörösvár Bürgl Joachim ügye 1

Bayer György ( Jerg Bayer ) vörösvári szabómester bizonyítja, hogy 1707-ben Bürgl Joachim zsidó Holdermann János Ulrik budai polgárnál 12 akó kóser bort készített és szállított el.


1737.08.21 Teibler vörösvári postamester ügye

Bürgl Joachim budai zsidó iratokkal bizonyítja, hogy ő nem tartozik Teibler vörösvári postamesternek, a bírói zárlat feloldását kéri, erre nézve ellenfele nyilatkozzék.
1726.06.19 Mandl Hirschl vörösvári zsidó ügye

Mandl Hirschl vörösvári zsidó Popp Jován budai polgártól kárpótlást kér azért a 3 hordó faolajért, amely Nikolsburgba ( Morvaország ) való szállítás közben megromlott.
1720.05.31 Hidegkút

A budai városi tanács megígérte, hogy november 1-ig Vanosi városi jegyzőnek és Götznek megadja azt a kért összeget, amit a Hidegkúton végrehajtott állatok kiváltása fejében a zsidóknak kifizettek. 
1708.09.13 Dávid zsámbéki zsidó ügye

A Magyar-zsidó oklevéltár szerint ekkor a budai városi bírói szék meghagyja Böckel János budai polgárnak és esztergályosnak, hogy a Dávid zsámbéki zsidótól elvett pisztolyt adja vissza, viszont a zsidó fizessen neki 16 garast és 1 krajcárt. Tehát ekkor már éltek zsidók Zsámbékon.

2015. december 25., péntek

1849 Honvédlista Csobánka

Csobánkáról Spitzer Józsefet írták össze, ő Csobánkán született, paraszt volt, szolga jogállású, római katolikus, besorozták, 1849.06.04 és 1849.08.25 közt volt egyszerű honvéd, volt elbocsátó levele.
Honvédlista 1849 Vörösvár

Vörösváron Gauble Pétert írták össze, ő Csehországban született, mészáros volt a foglalkozása, római katolikus, önkéntes volt a honvédeknél, 1848.09.16-án vonult be, 1849.10.01-én szerelt le, egyszerű honvéd volt, kapott elbocsátó levelet.
Honvédlisták 1849

A Pest megyei Levéltárban található egy összeírás 1849-ből, összeírták azokat járásonként, települések szerint, akik harcoltak magyar oldalon a szabadságharcban. A rovatok a következők: település neve, honvéd neve, születési helye, milyen rendű, vallás, polgári állapota, önkéntes katona, sorozott katona, bevonulás és hazatérés időpontja, van e elbocsátó levele, rangja a hadseregben, régi erkölcsi magaviselete, megjegyzések

Szentendrei örmények

Az Erdélyi Örmény Gyökerek folyóirat 2010. novemberi számában jelent meg Száva Alex cikke a témában. 1690-ben történt a nagy szerb bevándorlás Csernovics Arzén szerb pátriárka ( Pec ) vezetésével, egy részük Budára, Szentendrére, Csobánkára települt. A törökök elöl menekültek a szerbek, 1690-ben a törökök visszafoglalták Szerbiát a Habsburg hadseregtől és közeledtek Belgrád felé, amit el is foglaltak a menekülés után. Szentendre ekkor Zichy István birtoka volt, 6000 szerb települt ide 1690-ben, itt volt a pátriárka székhelye is. Az itt letelepültek többsége Belgrádból menekült keresztény volt, nemcsak görögkeleti szerbek voltak köztük, hanem görögkeleti bolgárok, római katolikus dalmátok ( horvátok ) és örmények. Belgrádban a 17.században egy örmény kolónia volt, az örmények többsége közvetlenül Örményországból vándorolt Belgrádba. A Szentendrén és Budán összeírt örmények többségénél Armenia vagy Persia volt megadva szülőhelyként, pl: 1706-ban Martin Aramir Perszian esetében, Erevan, Persia lett leírva, Jereván perzsa uralom alatt állt akkor. A másik jellemző születési hely Moesia volt, ez a mai Bulgária területe. A belgrádi  örmények többsége római katolikus volt, saját papjuk volt Belgrádban, a domonkosrendi Jakob Cosaivich, egy részük maradt a régi örmény hitnél, monofizita keresztény volt, a többiek görögkeleti ortodoxok voltak. A katolikus örmények beolvadtak a dalmátok közé, az ortodoxok a szerbek közé, a monofiziták pedig áttértek idővel a görögkatolikus vagy római katolikus hitre. Ezekre két példa. Isak Muratovic ( eredetileg Szahag Muratian ), 1689-ben Belgrádban még örménynek írták össze, 1696-ban Szentendrén egy iratban Perszian-ként szerepel, 1697-ben már Rácz-nak  ( szerb ) vallotta magát, eredetileg monofizita örmény volt, aki beolvadt a szerbek közé. A második Szagarovic Jakab ( Hagop Zakarian ) , 1690-ben Belgrádból költözött Szentendrére, 1697-ben örményként írták össze. A leszármazottai a szerb közösség tagjai voltak.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Csernojevics_Arzén
Pec pátriárkátus

Csenovics Arzén









A Karácsonyi család

Vörösvár, Szentiván, Solymár földesura volt a Karácsonyi család a 19.század végén, 20.század elején. 1851-ben vette feleségül Karácsonyi Guidó Marczibányi Máriát, aki az uradalom örököse volt. 





http://hu.wikipedia.org/wiki/Rózsaesküvő




Karácsonyi Guidó

Karácsonyi Jenő, Benczúr Gyula festménye






















2015. november 28., szombat

Vörösvár 1665

1664-ben kötötte meg a vasvári békét a török és a Habsburg állam. Ennek egyik pontja az volt, hogy Lipót császárnak 200 000 tallér értékű ajándékot kell küldeni a szultánnak, aki cserébe ugyanilyen értékű ajándékot küld Bécsbe a császárnak. 1665-ben elindult a török küldöttség Kara Mohammed aga vezetésével, aki jelentést íratott az útról. Buda után a küldöttség a négy óra távolságra fekvő Kizil Hisszar ( Vörösvár ) helységnél vert sátort. Másnap innen mentek tovább a négy órai távolságra fekvő Esztergomba. 

2015. november 22., vasárnap

Idegen kémek elleni fellépés az első világháború idején

Egész érdekes, hogy a cikkből kiderül, az első világháború előtt házaló kínaiak költöztek a Monarchia területére.

Idegen ellenséges állampolgárok internálása az első világháború idején Pest megyében

Az írásban megemlítik a pilisvörösvári szénbánya olasz alkalmazottját, aki a bányában dolgozó nemzetiségieket izgatta a magyarok ellen.

http://nagyhaboru.blog.hu/2013/05/01/internaltak_szigoru_biztonsagi_elbanas_alatt#more5258850
Magyar hadifoglyok Oroszországban az első világháború idején

Elég rossz körülmények közt tartották az oroszok a hadifoglyokat, de persze ez luxusellátás volt a második világháborús és azutáni kegyetlen, szadista állapotokhoz képest. Dédapám Tagscherer József hat évig volt fogságban Oroszországban. 

Hadifoglyok Esztergomban az első világháború idején

Az Esztergom melletti Kenyérmezőn is volt egy hadifogolytábor az ellenséges katonáknak.

http://nagyhaboru.blog.hu/9999/12/31/hadifoglyok_az_osztrak_magyar_monarchia_teruleten_az_elso_vilaghaboru_idejen

2015. november 18., szerda

Buda Corvin tér 30 ezer éves lábnyom

Budán a Corvin téren még 1997-ben találtak két 30 ezer éves emberi lábnyomot.

http://www.origo.hu/itthon/20151113-osember-labnyom-buda-regeszet-corvin-ter-feltaras.html


A világ legrégibb bányája

Magyarországon a Balaton környékén Lovas településen találták meg az eddig ismert legrégibb bányát, az őskorban, 17 ezer éve, vörös festéket bányásztak itt.

http://mult-kor.hu/20120603_vedett_lesz_a_lovasi_oskori_festekbanya

2015. október 24., szombat

1707.04.12 Mathias Johr ügye 3

A lopás miatt áristomba vetett Mathias Johr házát a bíróság eladta Jakob Pöller fuvaros polgárnak 225 forintért. A tanács ezt jóváhagyja. A lopás miatt fizetendő 175 forintot és a más előkerült hitelezőket illető pénzt bírósági letétbe kell helyezni.
1707.03.14 Mathias Johr ügye 2

Mathias Johr fuvaros esetében, akit lopás miatt áristomba vetettek, a folyó év február 23-án kiadott határozatnál kell maradni. Ez alapján a vádlott háza addig lesz zálogként a károsult Christian Vetteré, amíg az elszámolás szerinti 175 forint 24 krajcárt a február 23-tól számított hat százalékos kamattal együtt ki nem fizeti. Ha a fedezet nem lenne elegendő, akkor Georg Steinbacher kezesként fizesse ki a hiányt. Az elkövetett bűntettért pedig félévi, a kórházban végzendő közmunkára ítélik. 
1707.02.23 Mathias Johr ügye, Christian Vetter meglopása

Miközben Mathias Johr budai fuvaros polgár Kaspar Grueber helybeli varga házában segített Christian Vetter vörösvári parasztnak a gabona betakarításában, utóbbitól ellopott 40 dukátot - köztük holland és körmöci aranyat, egy négyszeres és egy kétszeres holland dukátot. A pénzt egy kis bőrzacskóban a gabonába rejtette. Johr beismerte tettét és áristomba zárták. Georg Steinbachert, aki nyolc nappal később tudomást szerzett a lopásról, de a mai napig, vagyis három hétig nem jelentette, a strázsamesterhez küldik áristomba. Mivel Steinbacher felesége hamarosan gyermeket szül, átmenetileg elengedik, de Mathias Prescheren varga polgár kezeskedik érte. A körmöci arany = 2,25 tallér = 4,5 forint. A holland dukát aranytartalma alacsonyabb ( 3, 43 g ) volt a német-római császár által veretett dukátoknál ( 3,5 g ), a spanyol dukátnak ( 3,6 g ) volt. Christian Vetter az ősöm volt. 
1707.01.12 Nikolaus Gerardin ügye 2

A tanács harmadik alkalommal tart kihallgatást Gerardin és az elhunyt Grossbardt veszekedéséről, Most Jakob Pöll budai fuvaros polgár tesz vallomást az ügyről. Ő azt hallotta, hogy a két vitás fél Grossbardt feleségéről beszélt és ezen vesztek össze. Úgy értesült, hogy az elhunyt azért neheztelt meg Gerardin tímárra, mert az felmászott az ő feleségéhez a falra és onnan nézte a kurucokat a mezőn. A dolog bosszantotta Gerardin feleségét is, aki gyakran mondogatta a férjének, hogy már megint Grossbardt feleségénél volt. Egyik pénteken Gerardin egész nap böjtölt, Grossbardt pedig vele, a tanúval evett-ívott és a tímárt bosszantotta, aki időnként figyelmeztette, hogy hagyja nyugton. Amikor Grossbardt ököllel mellbe vágta, akkor mozdult Gerardin. Üstökön ragadta bosszantóját és földhöz vágta, majd hátra ment leülni. Grossbardt azonban továbbra sem nyugodott, újabb verekedést provokált. Másnap Grossbardt elment a felcserhez az átélt harag miatt dupla beöntést kérni. A beavatkozás után azonban már nem tudott felállni, s nem tartotta be, mit tilos ennie vagy innia. Szájbetegséget kapott, megharapta a felcser ujját, aki szétfeszítette a száját, ezután pedig erősen feldagadt a feje. Végül mégis egyezséget kötött Gerardin tímárral a tanú, a pesti ácsmester Joseph Maurer jelenlétében. Gerardin kárpótlásként 2 font viaszt és két misét igért az elhunyt Grossbardtnak. A tanú azt is elmondja, hogy Grossbardt egyáltalán nem fogta vissza magát, vedelte a bort és disznóhúst evett, majd hamarosan meghalt. 
1707.01.03 Nikolaus Gerardin ügye

A tanács sommás tanúkihallgatást tart az elhunyt Grossbardt özvegye által folyó év január 7-én Nikolaus Gerardin ellen indított ügyben.
Első tanúként a negyven év körüli ( 1667 ), katolikus vallású Sebastian Sehn budakeszi parasztot hallgatják meg, aki a bajorországi Wolnzachban született. A tanú kijelenti: Gerardin Eszéken gyakran ingerelte az elhunytat azzal, hogy amikor a kurucok a pesti mezőn voltak, számtalanszor átment Gerardin feleségéhez. a házukból, a falra állva nézték a kurucokat. Grossbardt és Gerardin egyszer összeverekedett Wagner fogadójában, de a tanú akkor nem volt jelen. A verekedés után Grossbardt beteg lett, feküdt és ápolták. Egy alkalommal Grossbardt az eszéki várban lévő fogadóból az alsóvárosba ment a Fekete Ház melletti istállóban elhelyezett lovaihoz. Az oda- és a visszaút egy egész napot vett igénybe, mert Grossbardt nagyon fáradt és erőtlen volt,A tímár egyezséget akart kötni a verekedés miatt Grossbardttal és azzal fenyegette meg, ha nem egyezkedik vele, akkor Pécset elárulja a főispánnak, hogy az ismert tűzvész miatt elveszítette a lovat és a kocsit. Sehn beszámol arról is, hogy Grossbardt halála után Jakob Pöll is vitába keveredett Gerardinnal, aki két pisztolyt szegezett rá. Pöll kilötte a kezéből az egyik pisztolyt, majd megkérdezte tőle, vele is azt akarja tenni, mint Grossbardttal.
A második tanú a harmincöt éves ( 1672 ), katolikus vallású Kaspar Peter budakeszi paraszt, aki a morvaországi Johannesthalban született. Kaspar Peter saját szemével látta, amikor este felé Grossbardt részeg volt, Gerardin azonban egész nap böjtölt. Mivel Grossbardt féltékenykedett Gerardinra, a két férfi összeverekedett, mindketten hevesen küzdöttek. A tímár leteperte a földre Grossbardtot, rátérdelt és ököllel erősen ütlegelte, később megrugdosta, majd háromszor erősen mellbe vágta. Később ismét egymásnak estek, de a tanú akkor már nem volt jelen, de azt hallotta, Jakob Pöll- akit svábul Jäcklnak hívnak - ott volt. 
Itt a két budakeszi tanú érdekes, főleg a születési helyük.
1707.04.29 Georg Herdegen vörösvári postamester ügye

Georg Herdegen vörösvári postamester a teljesítés elrendelését kéri Nikolaus Raabbal szemben. A tényállás ismeretében meghagyják a teljesítést, ellenkező esetben a kérvényben foglaltak lépnek érvénybe. 
Weiser családnév jelentése

Több eredete lehet.
1. A Weise személynév melléknévi vagy apanévi formája. A Weise szó jelentése lehet :
a, jellemre utaló ragadványnév, a német weise: okos, bölcs melléknévből.
b, haj vagy bőrszínre utaló ragadványnév, a német weiss, fehér, világos melléknévből.
2. ragadványnév a német weisen, mutat, vezet, irányít igéből.
3. A Weisser családnév alakváltozata, amely az 1,b-én kivül lehet
a, foglalkozásnév a német weissen, meszel, fehérít igéből.
b, ragadványnév a középfelnémet wissaere, gáncsoskodó, gyötrő melléknévből.
1707.04.07  Lorenz Preyer ügye 2

Wenzel Hirschel szíjgyártó a Kovácsiból való Lorenz Preyer ellen a túl magasra emelkedő kamat miatt beadvánnyal fordul a tanácshoz, amely mindkét felet berendeli a következő tanácsnapra. 
1704.11.14  Lorenz Preyer ügye

A budai tanácsülési jegyzőkönyv szerint, Franz Scharl ( Újlak ) három hetet kap Lorenz Proyerrel ( Nagykovácsi ) szemben fennálló adósságának rendezésére, különben áristomba vetik. 

Beller név jelentése

A Pellerek eredetileg Bellerek voltak még Hundersingenben, azután Vörösváron a bécsi nyelvjárás hatására változott meg a név. Ez egy délnyugat Németországban elterjedt név, felügyelőt, várnagyot jelent. Az ófrancia baillir - felügyelni szóból származik, Württemberg déli részén a leggyakoribb. 

2015. október 23., péntek

Alexander Dampier bíró

Ő volt Johann Heinrich Zang ősapám házassági tanúja. 1630 körül születhetett Liege / Lütich tartományban, ez ma Belgium része. 1651.11.13-án jelent meg Stockstadt am Main városában amikor feleségül vette Anna Maria Rodenbüchert. Tőle született fia Johann Remackel 1652.08.28-án Stockstadtban. 1690.01.06-án vette feleségül második feleségét Maria Charitast. Alexander Dampier 1698.11.04-én halt meg Stockstadtban. 
1703.01.16 Tobias Krempel ügye

A budai tanács bizonyságlevelet állít ki a Borosjenőt ( Pilisborosjenő ) bérlő Tobias Krempel tanácsos ( pék - molnár ) tevékenységéről. Wenzel Hirschel szíjgyártó, Veit Hueber kovács, Johann Kurtz asztalos, Joseph Stadler gombkőtő, Matthias Janosch üveges, Michael Strell asztalos, Georg Hueber asztalos, Ignaz Leischner nyerges, Kaspar Grueber varga budai polgárok hiteles vallomásukkal tanúsítják: Krempel bérletének kezdetén, 1695-ben a borosjenői lakosok nagyon szegények voltak, az új bérlő azonban pénzzel, jószágokkal és élelmiszerekkel segítette őket. Nem földesúrként, hanem atyaként bánt a falusiakkal, így segítségének köszönhetően a tanúvallomás idejére a település lakossága szemmel láthatóan összeszedte magát és kifejezetten jó körülmények közé került. A tanúk vallomásukat esküvel is megerősítik. Itt az az érdekes, hogy Pilisborosjenőt 1695 és 1703 közt Tobias Krempel bérelte. 
1703.06.11 Heinrich Lambeck ügye

A budai közgyűlési jegyzőkönyv szerint Heinrich Lambecket Menegatti és a serfőzők céhének sértegetése miatt megkövetésre és háromnapi áristomra ítélik.
Lambeck előbb sefőzőlegény volt, majd Wurmb péknél volt kocsmáros. 1703.június 7-én megjelent ő is a sefőzők céhének pesti gyűlésén. Először a céh ürömi mestereit kezdte el gyalázni, majd az egész céhre tett becsületsértő kijelentéseket, ezért tették ki a céhből és kellett más megélhetés után néznie. A pesti serfőzőcéh elégtételt és bírság kivetését kérte. Itt az az érdekes, hogy Ürömön több serfőző mester is élt. 


1703.08.14  Stephan Pissor ügye 4

Stephan Pissor, az ortodox rácok volt jegyzője letette azt a 62 forint 30 krajcárt, amivel a Törökbálintra költözött Stofrag tartozott és amelyre már más rác hitelezői bejelentették zárolási igényüket. Stephannak, aki Stofrag budai házát megvásárolta, tizenöt nap áll rendelkezésére a hátralékban maradt összeg rendezésére, ezt a 32 forint 16 krajcárt augusztus 28-án le is fizette.


1703.07.30 Stephan Pissor ügye 3

Az ortodox rácbíró megfelelőnek találja a tizenöt napos határidőt a rác írnok Stephan adósságának kifizetésére.
1703.07.27 Stephan Pissor ügye 2

A jezsuita rektor Georg atya ( Törökbálint a jezsuiták birtoka volt ) közvetítésével viszontkeresetet nyújt be azzal a rác Pissorral szemben, aki Budáról Törökbálintra költözött és Zyrno Matthias tanúsítványa alapján 14 forint 56 dénár régi hátraléka van, Peter Bergernek pedig tanúsítványa vagy részletes kimutatása szerint 62 forint 8 dénárral tartozik, más rácok pedig zálogigényt jelentettek be vele szemben. A rektor 1702.október 9-én írásban kezességet vállalt. A volt ortodox jegyző elismeri világos adósságnak azt az összeget, amellyel Stofragnak a tőle megvásárolt budai házért még tartozott. Pissor augusztus 28-án a 62 forintot lefizette Wabler kezébe. Itt az érdekes, hogy ezek szerint még éltek ekkor ortodox szerbek Törökbálintban. 
1703.04.27 Stephan Pissor ügye

A tanács megparancsolja a rác írnoknak, hogy nyolc napon belül helyezze letétbe azt a 25 forintot, amivel Törökbálintra tartozik, addig áristomba tartják.
1699.11.20 Jakob Jakschitz ügye

Jakob Jakschitz határidőt kap, hogy az Andreas Croath-féle házra eső és a Szentháromság-szoborra leteendő 38 forint 38 krajcáros büntetést következő Pál-napig megtérítse, amit bíróság előtt megigér. Utólag megjegyzik, hogy december 4-én megfizetett 29 forint 57 krajcárt.

1699.06.12 Andreas Croath ügye 3

Andreas Croath június 1-jén és 10-én tárgyalt ügyében a tanács következőkről határoz: bíróságilag eldöntik, hogy örökre hagyja el a várost és az országot, amire a vádlott leteszi a békeesküt. Megesküszik arra is, hogy a Szentháromság-szoborra szánt pénzbüntetést, pontosan 38 forint 38 krajcárt, letiltotta Jakob Jakschitz ( Jaksics ) mostani törökbálinti lakosnál, amit meg kell vizsgálni. Itt Jakob Jaksics említése az érdekes, aki ekkor már Törökbálinton lakott. 
1699.06.10  Andreas Croath ügye 2

Andreas Croath ügyében: a ládát szétverve, a ruhákat összekötözve megtalálták a mezőn egy bokorban, a pénzt 2 forint 30 krajcár kivételével a lóistállóban találták. Croath kihallgatását folytatták, beismerte tettét, ezért elvették polgárjogát, örökre el kell hagynia a várost, valamint pénzbüntetésként a házán lévő 40 forint a városra száll. Amíg a kártalanítás meg nem történik, ideiglenesen a következő ülésnapig, továbbra is marad az áristomban.


1699.06.01 Andreas Croath ügye

A budai tanácsülési jegyzőkönyv szerint Nikolaus Wesseli horvátvárosi lakos előadja, hogy ládája, amelyben az ő és testvére ruhái és 35 forintnyi pénze volt, elveszett a szobájából. Mivel a házban nem volt senki, csak sógora Andreas Croath, ezért mindenképp ő lehetett a tettes. Előállítja Margaretha Quah-t, Huszár Anna Mária és Anna Oczina asszonyokat, akik azt vallják, hogy Croath múlt szombaton a mezőre ment szekerén két lefedett ládikóval, amiken ült, az ő szekérládája pedig hátul volt. Croath mindezt tagadja és csak azt ismeri el, hogy kocsiján ült a szekérládáján. A három tanú a szembesítés során azonban azt mondja hogy visszafelé is látta az ő saját ládáját, de hogy min ült, azt lefedte és erre készek megesküdni. Wesseli elmondja még, hogy Croath a két gyerekének adott a kezébe egy szelet kenyeret, ahogyan a lónak szokás, majd elküldte őket, de Croath ezt nem hajlandó elismerni. A súlyos körülményre tekintettel Croathot áristomba zárják.

2015. október 22., csütörtök

1703.12.29

A budai tanácsülési jegyzőkönyv egy váltóügyet tárgyalt. Anna Elisabetha Sommer a sziléziai Boroszlóban ( Bresslau ) született, apja von Roitsch báró katonájaként esett el, anyja Anna Elisabetha Rogenbogin volt, fiatalon árva lett. Három évig volt házas Karl Sommer posztókészítővel, aki egy éve halt meg Eszéken. A házasságból egy gyerek született Maria Magdalena, aki most Nagykovácsiban él. Az asszony barátja egy evangélikus lelkész a Boroszlóban lévő Neustadtban, ő nem tud a váltóról és a levelekről. Sommerné ragaszkodik az általa korábban mondottakhoz és megnevezi Christiant, von Planckhenheim báró komornyikját és egy másik barátját, a boroszlói Seidlstatt szindikust. Végül a nő a levelekkel való szembesítése után beismeri, hogy ezeket Julius Waibel festő polgár írta, de írt neki néhány levelet a hajdani vörösvári plébános, Leopold is. Waibel a leveleket 1-1 garasért készítette, de egy hétkrajcárost ( Sibner ) is adott neki. A festő némi mentegetőzés után beismeri tettét, ezért átmenetileg áristomra itélik. Az ügy végül úgy zárult, hogy a többieket levelek hamisítására ösztönző nőt könyörületességből és mert közben jártak érte, csak kiutasították a városból, más büntetést nem kapott. A szövegben a hajdani vörösvári plébános Leopold említése az érdekes. 
1703.12.15

A budai tanácsülési jegyzőkönyv szerint Johann Ulrich Mundtbrodt vörösvári mészárosmester fordult segítségért a tanácshoz, amely részletes jelentést kért a budai mészáros céhtől.
1699.10.29

Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái könyvben írták. A rácok, akiket letétbe helyezett összeg miatt bírságoltak meg, kifizetik a büntetéspénzt 26 forint 11 krajcárt. A pénzt átadták a vörösvári Krapf-uradalom vadászának, Dávidnak. A fennmaradó 3 forint 49 krajcárt azonban még ténylegesen rendezniük kell. A szövegben érdekes Dávid említése, aki vadász volt Vörösváron ekkor. A földesúr ekkor Franz Joseph Krapf bécsi udvari kamarai tanácsos volt.
Obermarchtal kolostor birtokai

A kiírt helynevek a kolostor birtokai voltak a 18.században.


Hundersingen

Hundersingen 1974 óta Herbertingen része.


Obermarchtal Szent Orbán plébániatemplom

A falunak volt egy külön plébániatemploma, 998.02.11-én szentelték fel a faluban élő híveknek. A déli falban fennmaradtak a román kori ablakok fülkéi. Jodokus Blank apát alatt ( 1461-1482 ) újjáépítették a templomot és Szent Orbánnak szentelték. Simon Götz apát idején ( 1482-1514 ) festették ki a kórust. A főhajót 1730 és 1740 közt átépítették barokk stílusban.



Obermarchtal kolostor nyári ebédlő-tükörterem

A kolostor leghíresebb része a tükörterem, 17 nagy és 140 kisebb tükör van benne, stukkófestés és falfestmények. Az építész Johann Caspar Bagnato, a stukkók Francesco Pozzi művei, a festő Jőseph Ignaz Appiani volt. 



Obermarchtal kolostor káptalan ház

A kolostor káptalan házában tartották tanácskozásaikat a kanonokok, itt főleg a padok kiemelkedő művészeti értékűek, 1707 és 1713 közt készültek, Andreas Etschmann, Hans Heinrich Schlegel és Georg Anton Machein művei.

Obermarchtal kolostor káptalan terem

káptalan terem székei

Szent Tiberius kultusz Obermarchtalban

A 17.században Rómában sok szent csontjait exhumálták és eladták Európa más országaiba. 1626-ban Johann Anton Tritt püspök ajándékozta a szent fejét Johann Engler ( 1614-1637 ) apátnak. Ezután sok zarándok érkezett a környékről, különböző ügyekben kérték a segítségét : állatbetegségek ellen, túl sok eső ellen, betegségek ellen, boszorkányok elleni védelem. Neves csodatétele az volt, hogy a szent feje megvédelmez a fej betegségei ellen. A legnevesebb csoda az volt, hogy egy lány Oberwachingenből, aki öt éven keresztül volt vak, az orvosok azt mondták nem lehet rajta segíteni. A lány az anyjával együtt volt a templomban imádkozni, amikor így szólt az anyjához: Kedves anya, mik ezek a padok és hogy csillog az oltár ? Nyolc nap múlva meggyógyult teljesen. A kolostor felhasználta a kultuszt, hogy legyen elég pénze a kolostor felújítására. Úgy tartották hogy szerencsét hoz és véd a balesetek ellen. 1727-ben épült egy kápolna a templomban és ott egy Szent Tiberius oltár a mártír fejének elhelyezésére. A kolostor krónikája szerint egyszer tíz napig tartott a vihar és féltek hogy elpusztul a kolostor, de ekkor megjelent Szent Tiberius feje a felhők közt és feloszlott a vihar. Amellett hogy a kolostor egyik védőszentje volt, külön ünnepnapot is tartott számára a kolostor, november 10-én volt Szent Tiberius napja, ilyenkor egy vörös bársony párnára helyezték az ereklyét, vörösbe öltözött a pap és megáldották a jelenlévők fejét, Az egyik ősöm Tiberius Isak is a szentről kapta a nevét, a közeli Dietershausenban született 1701.10.09-én Christoph Isak és Walburga Henckler fiaként. Itt következik a Szent Péter és Pál templomban lévő Tiberius oltár képe. 





2015. október 21., szerda

Obermarchtal Szent Péter és Pál templom Szent Norbert oltár

A Szent Norbert oltár 1738-ban készült, Anton Stapf műve.


Obermarchtal Szent Péter és Pál templom Szent Pius oltár

A Szent Pius oltár 1732-ben készült, Franz Anton Rogg műve.


Obermarchtal Szent Péter és Pál templom Rózsakeresztoltár

A Rózsakeresztoltár 1696-ban készült, Andreas Etschmann műve.





Obermarchtal Szent Péter és Pál templom főoltár


Az oltár 1701-ben készült, oldalt a premontrei rend két védőszentje Szent Ágoston és Szent Norbert szobra. Az oltárképen Szűz Mária, Szent József és a templom védőszentjei láthatóak.


Obermarchtal Szent Péter és Pál templom keresztelőmedence


Obermarchtal Szent Péter és Pál templom emlékkő és fogadalmi kő

emlékkő

fogadalmi kő

Obermarchtal Szent Péter és Pál templom a kórus székei

A kórus székeit Paul Speisegger készítette 1690-ben.



Obermarchtal Szent Péter és Pál templom szószék

A szószék 1711 és 1719 közt készült, Georg Anton Machein műve.





Obermarchtal Szent Péter és Pál templom belső



Obermarchal kolostor 2

A kolostor fontos ereklyéje Szent Tiberius fej ereklyéje, 1625-ben készült, az elhelyezésére a 1727-ben készült Szent Tiberius oltár szolgál. A szent egy keresztény vértanú, 303-ban halt meg. A kolostorban premontrei kanonokok éltek 1711-ben 39-en voltak. A kolostorban komoly zenei és irodalmi élet folyt, itt élt Sebastian Sailer költő ( 1714-1777 ), Isfried Kayser ( 1712-1771 ) és Sixt Bachmann zeneszerző. A kolostor a németországi boszorkányüldözés egyik központja volt a 16-18 században, boszorkányperek folytak itt 1586 és 1596, 1627 és 1628, 1745 és 1757 közt, nagyjából 60 halálos áldozat volt, ebből 7 a 18.században. A templom oltárai az elején a Thumb testvérek művei, akik Bregenzből jöttek, a főoltár is az ő művük, a szentek és egyházpatrónusok tiszteletére,  1701-ben szentelték fel a templom két tornyával együtt. A főhajóban található kórus faragványai 1672-ben készültek, a székek Paul Speisegger művei 1690-ben. A főhajóban a fehér stukkó Johann Schmuzer műve, a mennyezeten színes festmények vannak. Az orgona rokokó stílusban készült, Johann Nepomuk Holzey műve.

Obermarchtal Szent Péter és Pál kolostor templom



Obermarchtal kolostor

A régi sérült épület helyébe 1686 és 1769 közt épült az új barokk kolostor. A kolostor temploma a Szent Péter és Pál 1686 és 1701 közt épült fel. Michael Thumb, Christian Thumb és Franz Beer építette. A belseje korai barokk, fehér stukkó festés, sok oltár. A kórus székei Paul Speisegger művei 1690. Az orgona készítője Johann Nepomuk Holzhey ( 1782-1784 ). A sekrestye faragott tölgyfa szekrénye is művészi. A kolostor káptalan házában tartották gyűléseiket a szerzetesek. Itt a padok kiemelkedő értékűek, 1707-1713 közt készültek, Andreas Etschmann, Hans Heinrich Schlegel és Georg Anton Machein művei. A leglátványosabb a kolostorban a nyári ebédlő - tükörterem, 17 nagy és 150 kisebb tükör van benne, stukkófestés és falfestmények. Az építész Johann Caspar Bagnato, a stukkók Francesco Pozzi művei, a festő Joseph Ignaz Appiani. 

A kolostor és a végén a Szent Péter és Pál templom





2015. október 16., péntek

Heuneburg ruhaminta

Heuneburgban találtak egy kelta női sírt a Kr.e 6.századból. Rekonstruálták az itt talált női ruha szövetének mintáit. 


2015. október 15., csütörtök

Obermarchtal

A település már a kelták idején lakott volt, 2600 éves települést és sírokat találtak a régészek. A 7-8 században említették először a települést a következő neveken: Marchotala, Marahtale, Mahrtale. A név,  az alemann ló elnevezésből - marah - származik. Később egy sziklán itt épült egy kolostor, Halahof és felesége Hidiberg alapította Marhctala monostor néven. Fiúk Agylolf gróf 776-ban átadta a bencés Szent Gallen kolostornak, fennmaradt erről egy oklevél ott. A helyén a 10.században egy várat építettek a sváb hercegek. A várnegyedben 993 előtt épített II.Hermann herceg egy Péter és Pál apostoloknak szentelt templomot. A vár előtt épült meg a mai plébániatemplom 998.02.11-én szentelték fel. A kolostor vezetői nemesi családokból kerültek ki, akik gyakran elhanyagolták kötelességeiket. Ezért 1171-ben gróf Hugo von Tübingen egy harmadik kolostort alapított, egy premontrei kolostort , 12 szerzetest és néhány apácát hívott, 1802-ig létezett ez a kolostor. A vár alatt és a kolostor körül keletkezett települést Obermarchtalnak nevezték el, lejjebb a Duna mentén keletkezett települést Untermarchtalnak nevezték. A kolostor nagy vagyont szerzett adományokból és vásárlásból, fénykorában a 18.században,  9 plébániával rendelkező falut és 14 kisebb falut birtokolt 6000 lakossal, 1400-ban apátság lett a kolostor. 1500-ban szabad birodalmi apátság, az apát a Reichstag képviselője lett. A harmincéves háborúban ( 1618-1648 ) súlyosan megsérült az apátság épülete, 1686 és 1769 közt egy új apátság épült. A templomot barokk stílusban kezdték építeni, a kolostor tükörtermét már rokoko stílusban fejezték be. 1802-ben szekularizálták / államosították a kolostort, a szerzeteseket elűzték, eladták egy bajor hercegi családnak, a Thurn und Taxis családnak.




Georg Kess és Walburga Metzger

Georg Kess ( 1630-1708 ) 1630 körül született, szülei Simon Kess és Margaretha Storn lehettek, ők csak 1646-ban jelentek meg Obermarchtalban Norbert fiúk születésekor. Georg Kess első házasságát 1656.11.19-én kötötte Anna Scheffolddal. Walburga Metzger 1648 körül született Dobelban, ez Uttenweiler része, Jakob Metzger ( ? - 1679.03.27 ) és Barbara Baier lányaként. 1669.06.16-án kötöttek házasságot Obermarchtalban. Gyerekeik közül ősöm volt: Ursula 1679.04.11, Mathias 1683.09.18, Michael 1686.09.05.  Georg Kess, Walburga Metzger és nyolc gyerekük 1692.09.12-én vándoroltak ki Vörösvárra, az 1696-os Urbáriumban is összeírták Vörösváron Georg Kesst. Walburga Metzger 1708.08.29-én. Georg Kess 1708.10.22-én halt meg Vörösváron. 

2015. október 14., szerda

1632.07.04 Hundersingen

A 30 éves háború következtében, a svéd hadsereg megtámadta és kirabolta ezen a napon Hundersingen, Marbach, Dürmentingen településeket.
1622 Hundersingen

A Mengenben lévő kolostor urbáriumában több hundersingeni polgár adóssága szerepel: köztük volt Jakob Beller 5 Guldenes tartozása. 
Heuneburg kelta fejedelmi sírok

Heuneburg a kelta korban igazi nagyvárosnak számított, Kr.e 620 és 470 közt nagyjából 10 000 lakosa volt. Számos halomsírt találtak a környékén. Találtak egy fejedelmi sírt a 7.századból, ahol több családtag volt eltemetve, részben már ki volt fosztva, itt volt eltemetve többek közt egy kelta kocsi, bronz ívóedények, nyíltegez, nyílhegyek, kések, üveg és borostyán ékszerek. A közelben Bettelbühl városában találtak egy érintetlen kelta hercegnői sírt 2010-ben , Kr.e 600 körül készült. A sírban arany, borostyán, bronz ékszereket és gyöngyöket találtak. 




Heuneburg kelta fejedelmi központ

Heuneburg egy fennsík a Duna mentén, Hundersingen része. Már a Kr.e 4.évezredben lakott volt. A bronzkorban Kr.e 17.században sáncok épültek a település körül. A Kr.e 13-12 században a mai Oberschwaben területének  egy kereskedelmi központja  volt itt. A Dunán szállították az árukat a Bodeni-tó vidékére. Később a kereskedelmi útvonalak a Rhone és Saone völgyén át a görög gyarmatvárosba Massalia ( Marseille ) vezettek. A területen két kelta település volt, az egyik a 6.század közepén pusztult el. A újjáépült településen már fémfeldolgozás is folyt és a megtermelt lent is itt dolgozták fel szövetnek. Az ötödik században a második település is leégett, ezután lakatlan volt a terület, a 11.században, a középkorban épült újra itt település. A környéken kelta halomsírok találhatók. A kelta törzsek vezetői a fejedelmek a saját klánjukra támaszkodva irányították a törzset, Az itteni kelta fejedelmek a Dunán szállított áruk után szedett vámból gazdagodtak. Kereskedelmi kapcsolatban álltak a görögökkel, etruszkokkal, más kelta törzsekkel, kapcsolatban álltak még a Balti-tenger vidékével is, ahonnan borostyánt importáltak. Az emberek nagy házakban éltek a településen, egy egész nagycsalád élt együtt, itt voltak még tároló helységek és műhelyek is, ezekben voltak például a szövőszékek. Megtalálták a fémfeldolgozó műhelyeket is. A települést körbevevő falat görög mintára építették, megtalálták görög kerámiák töredékeit is itt. 

Heuneburg Kr.600 körül

Heuneburg Kr.e 6.század

Heuneburg kelta lakóház

Baumburg vár 2

Az ábrán felül a vár elhelyezkedése és tervrajza látható. Az alsó ábrán egy miniatúra Konrad von Buwenburgról, 1320 körül készült. A Codex Manesse tartalmazta, a kódex egy középkori énekeskönyv volt, 135 Minnesänger verseit tartalmazta, először egy portré volt a költőről és utána a versei. Az ábrán Konrad von Buwenburg az, akinek a sólyom van a kezén.






Baumburg / Buwenburg vára

A vár Hundersingenben volt, egy földdombra épült, aminek a magja egy kelta sírhalom volt. Hundersingen első urai a várról nevezték el magukat, von Baumburg, majd von Buwenburg család. Hundersingent először 1090-ben említették, akkor még Hundersingin volt a neve. A Hundersingin eredhet vagy a Huntaren csoport vezetője elnevezésből vagy egy személynévből. A Huntaren csoport tagjai frank katonák voltak. A 7.század óta itt élhettek, mert találtak régészeti leleteket a korból, de lehet hogy alemannok hagyták hátra a leleteket. A Huntar szó a Hundertschart ( százas sereg ) szóból származik, a feladatuk az utak és stratégiai pontok őrzése volt. Hundersingen urai nemesek voltak, 1090-ben Dietrich von Hundersingen volt Baumburg ura. A család a 13.század közepén kihalt. 1150 körül említenek egy Mangold von Hundersingen grófot. Azután miniszteriálisok birtokolták Hundersingent, akik a Grüningen-Landau grófok szolgálatában álltak. Ehhez a nemesi családhoz tartozott a Minnesänger ( dalnok ) Konrad von Buwenburg, aki 1300 körül élt. A várat lebontották 1300 és 1335 közt. A várdomb 1344-ben a Württemberg grófok tulajdona lett, a Grüningen-Landau grófok után. Később a von Hornstein család szerezte meg. 1558-ban lett a Heiligkreuztal kolostor tulajdona, ők 1304 és 1558 közt fokozatosan szerezték meg Hundersingent, 

Baumburg várdombja

Hundersingen Szent Márton templom főoltár