2012. november 30., péntek

Sztanko Brko és Brkics Jakab

Sztanko Brko szerepel az 1703-as megyei adóösszeirásban mint budakalászi lakos. Az 1710-es Wattay birtokok összeirásában is Budakalászon lakik. 1714-ben egy szentiváni határperben tanúnak ajánlják, mert a török alatt Vörösváron volt vadász. 1718-ban egy Vörösvár és Szentiván közti határperben tanúnak ajánlják Sztanko Brkot, aki a török idején Vörösváron lakott. Legközelebb egy határperben halála után beszélnek róla. Ez a 1750-es Óbuda és Üröm közti határper. A fia Brkics Jakab ekkor 60 éves, ő szintén venator (vadász) volt Budakalászon, Jakabnak egy testvére van  még Brkics Pál. Elmondja vallomásában, apja 33 éve mint öreg és szakállas ember halt meg. Az apja Vörösváron lakott a török idején és a török mutatta meg neki a határt. Amikor gyerek volt az apja egy Gyonli voda nevű kútnál megmutatta neki az Üröm és Óbuda közti határt. Ekkor elmondta, hogy neki egy budai török Iszlám Riz mutatta meg, még a török uralom idején.

2012. november 23., péntek

Oberschwandorf Szent Ulrich templom

Szent Ulrich templom szószék


Szent Ulrich templom József oltár

Szent Ulrich templom Keresztrefeszítés szoborcsoport




Szent Ulrich templom Mária oltár


Szent Ulrich templom főoltár


Szent Ulrich templom belseje

Szent Ulrich templom


A templom 1488-ban épült, 1792-ben bővítették. Több figura Joseph Anton Feuchtmayer (1696-1770) alkotása vagy a műhelyének. Feutchmayer a Boden tó környékének volt neves szobrásza, festője, oltárkészítője, rokoko stílusban alkotott. A főoltár néhány figurája 1450 és 1480 közt készült, korábban Volkertsweiler kápolnájában voltak. A Mária oltár balra, a József oltár jobbra található. A templomban van még keresztrefeszítés szoborcsoport és szószék is.

Neibsheim Mária kápolna
Mária kápolna barokk oltár részlete

Mária kápolna barokk oltár 1763


Neibsheim Mária kápolna
A kápolna 1738-ban lett újjáépítve, a barokk oltár 1763-ból származik.

Neibsheim Szent Mauritius templom
Neibsheim Szent Mauritius templom

Jézus feltámadása


Jézus mennybemenetele
Jézus a mennyben
A templom 1790-ben épült. A mennyezeten a képek Jézus feltámadását és mennybemenetelét ábrázolják.

2012. november 22., csütörtök

Sockstadt am Main római művészet

Mithras dombormű
A stockstadti fahíd
Stockstadtban találtak egy bádog domborművet Mithrasról. Találtak egy fahídat amelyet faragás díszit, a legjobban a római Trajanus emlékoszlop domborműveire hasonlít.
Stockstadt am Main római templomai

A Juppiter Dolichenus templom oltára
A Nimfa szentély oltára
Stockstadtban találtak 2 Mithras szentélyt, Juppiter Dolichenus templomot, Fortuna szentélyt, Nimfa szentélyt a római korból.



Stockstadt am Main templomai

Szent Anna kápolna
Szent Leonard templom
Szent Anna szobor
A Szent Leonard templom 1773-ban épült. A Szent Anna kápolna 1458-ban épült, van benne egy gótikus faszobor Szent Annáról.
Stockstadt am Main város

Stockstadt Vámház 1514-1545
A római időkben erőd volt itt, Kr.u.100 körül épült. Sok római épületet tártak fel a régészek, megtalálták a III.Aquitanorum cohors téglaégető kemencéit is. Az alemann támadások miatt 260-ban elhagyták az erődöt. Az 5.században frank uralom alá került a terület. A várost először a 9.század közepén említik Stocestat néven, 4 itteni polgár szerepel egy adólistán. 1024-ben II.Henrik császár odaadta a várost Fulda kolostorának. 1309-ben a mainzi érsekség birtoka lett, ekkor Stoddenstat volt a neve. 1806-ig maradt Mainz birtoka, ekkor Napóleon Bajorországnak adta. Nevezetesége a Vámház, ezt 1514-1545 közt építette Albrecht von Brandenburg mainzi érsek vámállomásnak.
Johann Konrad  Zang és Maria Gertrud Leikam

Johann Konrad Zang molnár 1703.01.08-án született Stockstadt am Mainban Johann Heinrich Zang ( 1673-1739 ) és Gertrud Sartor ( ?-1732 ) fiaként.
Gertrud Leikam 1697.04.12-én Schweinheimben született, ez ma Aschaffenburg része, Kilian Leikam lányaként. 1724.11.24-én kötöttek házasságot Stockstadtban, a tanúk Hans Adam Kneusel és Johann Zang voltak. Közös gyerekeik: Johann Adam 1725.01.09, Maria Anna 1727.01.11, Gertrud 1729.01.19, Johann Michael 1730.05.30, Magdalena 1732.01.14, Michael 1734.04.16, Anna Maria 1737.10.11, Anna Maria 1741.11.11.
Konrad Zank/Zang ( 1703-? ) és fia Michael Zank (1734-1803) 1755-ben vándorolt ki Stockstadt városból / Aschaffenburg körzet/ Unterfrank kerület/ Bajorország, Magyarországra. Maria Gertrud Leikam 1756.01.15-én halt meg Pesthidegkúton.
Konrad Zank özvegy 1756.11.09-én kötött házasságot Elisabeth Ottal Szentivánon. Közös gyerekük: Franziska 1764.03.16, Szentiván.
Konrad Zang valószínűleg  Solymáron halt meg 1764 és 1770 közt.
Michael Zank nőtlen 1758.04.27-én házasodott Ostheimer Annával (1738-1772.01.15). Michael Zank 1772.02.11-én vette el Bruder Helenát (1745-1791.10.23) Szentivánon. Michael Zank 1793.11.27-én vette feleségül Kleinich Annát. Michael Zank 1803.09.02-án halt meg Szentivánon.

2012. november 14., szerda

Sebastian Burgmayer és Katherina Fed

Sebastian Burgmayer (1686-1751) és Katherina Fed (1688-1746) mint dorogi lakosok 1712.05.07-én kötöttek házasságot Esztergom Vizivárosban. Katherina Fed 58 évesen halt meg 1746.01.18-án Dorogon. Sebastian Burgmayer 1751.06.21-én halt meg Dorogon 65 évesen.
Joseph Anton Mente és Katherina Burgmayer

Katherina Burgmayer 1722 körül született Sebastian Burgmayer (1686-1751) és Katherina Fed (1688-1746) lányaként Dorogon. Első házasságát 1738.06.09-én kötötte Dorogon Stephan Hagenmayer özveggyel. A második házasságát 1742.05.27-én kötötte Dorogon Joseph Anton Mentével. Anton Mente mint vietor szerepel az 1744 és 1748 évi adóösszeírásban. Anton Mente vietor 1754.01.11-én halt meg Dorogon. A harmadik férjéhez Anton Geschwindhez aki Németországból jött vietor volt 1754.05.13-án ment hozzá. Katherina Burgmayer 1761.04.19-én halt meg Dorogon. A fia Lorenz Mente 1767-ben költözött Vörösvárra. A másik fia Anton Hagenmayer 1769.07.23-án kötött házasságot Szentivánon Franciska Empacher ( született Lauterbach) özveggyel. Anton Hagenmayer 1769-ben mint vietor/kádár szerepel Szentivánon egy összeirásban. Anton Hagenmayer szerepel az 1770-es szentiváni lélekösszeírásban itt 29 éves.

2012. november 13., kedd

Lorenz Mendi és Anna Maria Zank

Lorenz Mendi 1747.08.03-án született az Esztergom megyei Dorogon, Joseph Anton Mente és Katherina Burgmaier fiaként.
Anna Maria Zank/Zang 1741.11.11-én született Stockstadt am Main településen, Aschaffenburg körzetben, Unterfrank kerületben, Bajorországban Konrad Zang  ( 1703-? ) és Gertrud Leikam lányaként.
Konrad Zang és fia Michael Zang 1755-ben vándorolt Magyarországra.
1767.10.12-én kötöttek házasságot Vörösváron, ekkor még Lorenz Mente volt volt a férj neve, később már a gyerekek születésénél Menti volt a neve. Lorenz Mente fia Martin, a Mendi nevet használta. Lorenz Mendi foglalkozása vitriarius - üveggyártó volt.
Lorenz Menti 1784.12.04-én halt meg. Anna Maria Zank 1786.07.19-én Vörösváron férjhez ment Georg Zettelmayer (1734-1798) ősapámhoz. Anna Maria Zank 1817.12.06-án halt meg Vörösváron.

2012. november 7., szerda

Martin Mendi és Julianna Kreiszel

Martin Mendi (1778-1833) 1778.04.06-án született Lorenz Mendi (1747-1784) és Anna Maria Zank (1747-1817) fiaként. Julianna Kreiszel/Greiszel (1790-1852) 1790.11.23-án született Johann Kreiszel (1753-1825) és Katherina Peller (1758-?) lányaként. Martin Mendi első házasságát 1804.01.11-én kötötte Margareta Kochhal. Margareta Koch 1813.12.17-én halt meg Vörösváron.  Martin Mendi 1814.01.19-én elvette Julianna Kreiszelt. Martin Mendi foglalkozása vietor, vagyis kádár volt. Martin Mendi 1833.01.18-án halt meg. Julianna Kreiszel colonus 1852.11.04-én halt meg Vörösváron vízkórban.
Georg Krupp és Rosina Mendi

Georg Krupp (1828-1890) 1828.08.03-án született Georg Krupp (1798-1845) és Anna Maria Gechter (1804-?) fiaként. 1828.08.18-án született Rozina Mendi (1828-1886), Martin Mendi (1778-1833) és Julianna Kreiszel/Greiszel (1790-1852) lányaként. 1851.02.26-án kötöttek házasságot Vörösváron. Rosina Mendi zsellér 1886.01.29-én halt meg Vörösváron a 287.szám alatt vízkórban. Georg Krupp zsellér 1890.05.31-én halt meg Vörösváron a 287.szám alatt öngyilkos lett, felakasztotta magát.

2012. november 2., péntek

Neibsheim

Bretten (sárga) fekvése Karlsruhe körzetben

Neibsheim fekvése Bretten városon belül
Neibsheim 1972 óta Bretten része, a Karlsruha körzetben, Karlsruhe kerületben fekszik. A falu római uralom alá tartozott, később a frankok kezébe került. Először a Lorschi Kódex említi 770.06.01-én a falut. A faluban volt alsó és felső vár is. A falu a Nipotsheim család birtoka volt, ők 1365-ben eladták a speyeri káptalannak. Amíg Bretten evangélikus lett a reformáció idején, Neibsheim katolikus maradt. A harmincéves háború (1618-1648) idején nagy veszteségeket szenvedett egész Kraichgau , ezért a háború után bevándorlók jöttek Svájcból és Tirolból. 1672 és 1679 közt dúlt a francia - holland háború, 1674-ben kirabolták a falut a franciák. 1675-ben megszállták Kraichgaut a franciák, az emberek vagy sáncot építettek vagy a franciákat kellett ellátniuk. A pfalzi háború (1688-1697) idején 1689-ben kifosztották és elpusztították a franciák a falut. 1803-ban elvették a falut a franciák a speyeri püspökségtől és Badenhez került. 1972-ben Bretten része lett.
Sebastian Wild és Eva Katherina Lengle

Valamikor 1703 előtt házasodtak össze Neibsheimben, itt születtek gyerekeik: 1703.02.18 Maria, 1704.01.26 Maria Eva, 1706.10.01 Johann Balthasar, 1707.08.21 Johann Adam, 1709.01.23 Thomas, 1711.08.26 Johann Thomas - meghalt 1750.11.16 Neibsheim, 1713.09.30 Eva, 1716.10.03 Anna Maria - meghalt 1752.12.30 Neibsheim, 1718.10.30 Maria Katherina, 1720.02.24 Katherina Anna - meghalt 1786.12.19 Neibsheim, 1722.08.09 Maria Barbara. Eva Katherina Lengle 1739.04.07-én halt meg Neibsheimben. Sebastian Wild 1757.09.19-én halt meg Neibsheimben.
Johann Georg Higler és Maria Magdalena Zigler

Valamikor 1700 előtt kötöttek házasságot, ezután születtek a gyerekeik Neibsheimben: 1700.11.06 Johann Kasper, 1703.08.27 Maria, 1706.10.12 Johann Adam, 1709.03.21 Walburga, 1713.03.10 Johann Kasper, 1714.07.18 Jakob. Johann Georg Higler 1734.02.24-én halt meg Neibsheimben. Maria Magdalena Almann 1742.09.21-én halt meg Neibsheimben.
Jakob Higler és Eva Wild

Jakob Higler (1714-1796) 1714.07.18-án született Neibsheimben, ez 1972 óta Bretten része, a Karlsruhe körzetben, Karlsruhe kerületben, Badenben. Jakob Higler apja Johann Georg Higler ( ?-1734), anyja Maria Magdalena Almann (?-1742) volt. Eva Wild (1713-1789) szintén Neibsheimben született, apja Sebastian Wild (?-1757), anyja Katherina Eva Lengle (?-1739) volt. Jakob Higler és Eva Wild 1735.02.01-én kötött házasságot Neibsheimben. A gyerekeik közül Neibsheimben született: 1735.09.30 Jakob, 1736.11.26 Johann Anton, 1740.04.26 Berthold ( Szentivánon Balthasar a neve, itt halt meg 1783.01.06-án), 1743.11.20 Anna Maria, 1747.07.29 Margareta - meghalt Neibsheimben 1750.08.04, 1751.02.22 Kaspar. A család 1755.09.10-én már Szentivánon élt, ekkor született Maria Margareta. Utoljára ősanyám Anna Maria született Szentivánon 1758.10.21-én. Eva Wild 1789.09.08-án halt meg Szentivánon. Jakob Higler 1796.01.03-án halt meg Szentivánon.