2012. április 29., vasárnap

Eraviszkusz pénzek
Eraviszkuszok Vörösváron

Eraviszkusz törzs területe
Eraviszkusz edény
Az eraviszkuszok egy kelta törzs volt, Kr.e.400 körül hódították meg a mai Pest, Fejér, Tolna megyék területét a Dunántúlon. A függetlenségüket Kr.u.45-50 közt vesztették el, Claudius császár alatt hódította meg őket Róma. A Kr.u 3.századra romanizálodtak elvesztették kelta jellegüket. A törzs a hódítás előtt is fejlett volt, saját ezüstpénzt vertek, fazekasiparuk volt. A törzs központja a Gellért hegyen volt, egy sánccal védett oppidum (település), itt volt a főisten szentélye is. A kelták többféle házat építettek, a Gellért hegyen a házaikat négyszögletes tölgyfaoszlopok tartották, vesszőfonat volt oszlopok közt, amit agyaggal kentek be szigetelésnek. A falvakban gödörházak voltak nyeregtető fedte őket. A kelták növényt termesztettek, állatot tartottak, vadásztak. A Gellért hegyen találtak bronzöntő műhelyeket, fazekaskemencéket. Vörösváron is megtalálták a törzs nyomát, kerámiatöredékeket találtak a földeken.
Langobard sír Vörösváron

Langobard településterület
Langobard vezér pajzsdudora

Langobard ezüstfibula (ruhacsat) másolat

Langobard fibula
1907-ben Mannhertz György a Fő utca.89. szám alatti telkén jégveremet ásott és közben langobard sírt talált. A sírban a halott mellett korongolt edény, kétélű kard, lándzsahegy, pajzsdudor, zabla és vascsat volt. A leletet megvette a Nemzeti Múzeum. A Langobardok a 480-as években telepedtek le Csehország és Alsó-Ausztria területén. Ekkor a Dunántúl a keleti gótok uralma alatt állt, akik Itáliát is meghóditották. A Fertő-tó környékén éltek a herulok tőlük keletre a szvébek (kvádok) a Dunántúl északi részén. A Dunántúl déli részén éltek a keleti gótok. Nagy Theoderich keleti gót király 526-os halála után a langobardok elfoglalták a Dunántúl északi részét, a volt római erődöket és folyami átkelőket. 546-ban megszállták a Dunántúl keleti részét is, ekkor nemcsak katonailag megszállták, hanem sok langobárd is letelepült a Dunántúlon. 567-ben avar szövetségben felszámolták a Gepida államot az Alföldön, látva az avarok katonai erejét és veszélyességét az egész langobard nép elhagyta a Dunántúlt és Itáliába költözött 568-ban.

2012. április 27., péntek

Császári követ Vörösváron 1662

Johann von Goess kardinális 1690
A törökök 1662-ben elhatározták hogy megbüntetik a Habsburgokat mert beleavatkoztak Erdély ügyeibe. A császár több követet küldött hogy elkerülje a háborút. 1662 decemberében indult el Goess báró Bécsből Ali pasához Temesvárra hogy békét kössön. A követség tagja volt Heinrich Ottendorf, aki kém lehetett, mert lerajzolta az út során a török erődöket, rajzokat és szöveges leirást is készített, innen ismert az út. A követség a Dunán ment Komáromig itt kiszálltak a jégtáblák miatt, onnan szárazon mentek Budára, majd a Buda-Eszék hadiúton Vörösmartig (Baranya megye),itt átkeltek a Dunán és Temesvárra mentek. Itt megállapodtak Ali pasával, de közben megindult a török hadsereg Köprölü Ahmed nagyvezér vezetésével. A követ a nagyvezér elé ment Belgrádba, de nem tudtak megállapodni és túszként kisérte a török sereget Érsekújvárig. Buda és Érsekújvár közt biztos együtt mentek Evila Cselebivel. A leirásban Ottendorf leírja az út állomásait. Odafele a Komárom-Dunaalmás-Esztergom-Sebesvár(helyesen Veresvár)-Óbuda-Buda szakasz is szerepel. Esztergom és Vörösvár közt 4 mérföld távolságot ad meg. Johann von Goess (1611-1696) Brüsszelben született Spanyol Németalföldön apja ott volt hivatalnok. Eleinte katona majd diplomata. III.Ferdinánd idején Rómában,Nápolyban diplomata, majd Dániában követ, innen küldték 1662-ben Temesvárra. Miután kiszabadult a török fogságból Bécsbe ment, ahol merényletet követtek el ellene.Utána Berlinben és Königsbergben volt diplomáciai küldetésben 1675-ig. Ekkor Lipót császár kinevezte Gurk püspökének, majd papnak szentelték. Többször járt Rómában diplomáciai küldetésben, 1686-ban kardinális lett, Rómában is halt meg. Strassburgban barokk kastélyt épített.

Richard Pococke és Jeremiah Milles Vörösváron 1737

Jeremiah Milles

Richard Pococke 1738 keleti ruhában
Richard Pococke (1704-1765) Oxfordban végzett, 1733 és 1742 közt Európában és a Török birodalomban utazott. 1743 és 1745-ben 2 kötetben írt az útról. 1756-ban az írországi Ossory majd 1765-ben Meath püspöke volt. Jeremiah Milles (1714-1784) Pococke unokatestvére volt, Oxfordban és Etonban teologiát végzett és lelkész lett. Milles tagja volt a régiségek felkutatásával és leírásával foglalkozó Society of Antiquaries társaságnak, 1768-tól elnöke. Az unokatestvérek 1737-ben jártak Magyarországon, főleg az itt látott antik római emlékeket írják a könyvben. Esztergom után Csabán át érkeztek Vörösvárra, majd innen Szentendrére mentek Csobánkán és Pomázon át. Szentendre után Visegrádra mentek, majd átkeltek a Dunán Bogdánynál, következett Vác, majd Pest és Buda. Amikor Vörösváról Csobánkára mentek 2 mérföldre (3218 méter) Vörösvártól, az útjelző kereszttel szembeni templomromnál láttak egy római mérföldkövet. A templomrom az elpusztult középkori Boron temploma lehetett a mai Vörösvár területén, a falu lakói a középkorban hozhatták ide a mérföldkövet a római útról.

2012. április 21., szombat

A vörösvári csata 1595

Nádasdy Ferenc 1555 - 1604
Pálffy Miklós 1552 - 1600
Esztergom ostroma 1595
Amikor Esztergomot ostromolták a keresztények 1595-ben, augusztus 26-án a magyar lovas felderítők jelentették, hogy a budai pasa Szofi Szinán felmentő serege Óbudán és Vörösváron táborozik. A haditanács úgy döntött megtámadják a törököket. A támadó sereget Pálffy Miklós és Nádasdy Ferenc vezette. A fő erő Csabára ment, itt nyolc törököt fogtak el akik kenyeret sütöttek a török seregnek. Ezer lovas Nádasdy vezetésével Szentléleken, Szentkereszten át Szántóra ment, itt várták a Nagy-Kevély hegyen levő magyar csapat jelét. A jelre egyszerre támadtak a vörösvári török táborra Szántó és Csaba felől, teljes győzelmet aratva a meglepett törökökön. Megöltek 200 törököt és elfogtak 64-et. A felmentő sereg pusztulása után szeptember 2-án megadták magukat az esztergomi törökök. A törökök ezután felgyújtották Vörösvárt és feladták egy időre.

2012. április 19., csütörtök

Tornádó 1924

A tornádó útvonala

Bia a tornádó után
1924.június.13-án tornádó vonult át a Pilisen. A vonulási sebessége 24 km/óra volt, a vihartölcsér peremén 324 km/óra volt a szélsebesség. A tornádó Bián alakult ki itt hatalmas károkat okozott 450 házból 400-at összedöntött, 4 halott és 30 sebesült volt. Ezután Pátyra csapott le itt elpusztitotta a Burgundia nevű falurészt, 2 halott és 18 sérült maradt utána. Pilisszentiván következett 35 ház tetejét megrongálta, 40 ház tetejét elvitte. Pilisvörösváron is megrongált épületeket, itt a gyümölcsösökben okozott óriási károkat. Tahin 58 ház rongálódott és több ezer fa tört ki. Ezután a tornádó elhagyta az országot. A tornádó amikor Pilisszentivánon átvonult, nagymamám testvérét Pendert Annát felkapta és átemelte a kút felett és a kút másik oldalán lerakta.

2012. április 16., hétfő

Mária Terézia Vörösváron 1751

Mária Terézia, Lotharingiai Ferenc, József trónörökös
Mária Terézia (1740-1780) volt az első Habsburg uralkodó aki Budára és Pestre látogatott 1751-ben. Mielőtt Budára ért megállt Vörösváron Mária Terézia és férje Lotharingiai Ferenc német - római császár (1745-1765). Budán és Pesten is fényes ünnepségeket tartottak a tiszteletükre, diadalkaput építettek mindkét városban, ingyen vörös és fehérbor folyt az embereknek, a pesti diadalív erkélyén két zenekar játszott felváltva. A polgárőrség is felvonult tiszteletükre. Ezután Gödöllőre utaztak Grassalkovich Antal gróf kastélyába. Grassalkovich még külön szobát is épített vörösmárványból Mária Teréziának a kastényba. Grassalkovich óriási három napos ünnepséget rendezett az uralkodópár tiszteletére, több ezer résztvevővel.
Ferenc József Vörösváron 1867

Ferenc József megkoronázása 1867. Eduard Engerth képe
Ferenc Józsefet a kiegyezés megkötése után magyar királynak választották és megkoronázták. 1867.június.8-án koronázták meg Budán, előtte megállt Vörösváron is.

2012. április 14., szombat

Ferenc József Vörösváron 1896

Piliscsaba katonai laktanya 1890-1918
Milleneumi földalatti vasút
Ferenc József magyar király és osztrák császár (1849-1916)
Miután Ferenc József 1896-ban felavatta Budapesten a földalatti vasutat, Piliscsabára utazott és megtekintette az új katonai tábort. Amikor visszament Budapestre megállt a vörösvári községháza előtt. Az összegyűlt vörösvári tömeg nevében Hasenfratz Márton bíró tartott rövid beszédet. Ezután megkérdezte a császár : Mi újság Vörösváron ? Minden rendben van ? Hasenfratz bíró azt felelte : Igenis felség, minden rendben van, csak túl nagy a hőség, minden kiég. Eső kellene. A császár erre azt mondta : Sajnálom, de esőt nem tudok adni, nem  vagyok Isten. Majd továbbment Budapestre. A falu megharagudott a bíróra, amiért esőt kért és nem valami értékeset. Ezután buta parasztnak, dummer bauernek hívták, svábul Tumbau lett a gúnyneve.
Pendert György és Engert Katalin

Pendert György és Engert Katalin 1904-ben
Engert Katalin temetése 1961
Pendert Éva (1925-1997) anyai nagyanyám szülei Pendert György (1878-1932) és Engert Katalin (1881-1961) voltak. Pendert György dédapám 1878.06.01-én született Zsámbékon a 299.szám alatt. Apja Pendert János (1846-1878) zsellér ekkor már halott volt, március 17-én halt meg tüdőbajban. Anyja Luncz Erzsébet (1851-1899) 1899.05.22-én d.e.2.órakor halt meg tüdőbajban Zsámbék 328.szám alatt. Engert Katalin Pilisszentivánon született 1881.10.26-án a 27.szám alatt Engert Márton (1851-1933) zsellér és Fetter Anna (1854-1941) lányaként. Pendert György kovácssegéd  és Engert Katalin 1903.02.11-én házasodott össze Pilisszentivánon. Ezután Pilisszentivánon éltek, kovácsmesterként dolgozott itt dédapám. Egy vadászaton megfázott dédapám és meghalt 1932.03.10-én d.e.9.órakor tüdőbajban. Dédanyám 1961.03.07-én halt meg Pilisszentivánon a Szabadság. u. 55 alatt. 

2012. április 11., szerda

Szentkorona Vörösváron

A korona megérkezése Budára 1790.02.21-én
II. József (1780-1790) nem koronáztatta meg magát magyar királynak és Bécsbe vitette a koronát. 1790.01.28-án halálos ágyán elrendelte a korona visszavitelét Budára, majd február 20-án meghalt. A koronát február 21-én vitték Budára. A magyar nemesség bandériumokat állított fel a korona őrzésére és kisérésére. A koronát kisérő menet élén Richard Hummel vörösvári postamester haladt mint kurir. Utána egy postakocsiban gárdisták ültek, majd a magyar gárdisták lovagoltak, aztán következett a koronát szállító udvari kocsi, majd Orczy László a nádor nemesi őrségének kapitánya a testőrökkel. Utána a menet többi résztvevője. A menet Bécsből Vörösvár érintésével ment Budára a postakocsi útján.

2012. április 9., hétfő

Angol utazó Vörösváron

James Dallaway 1763-1834
1794-ben a Törökországba kinevezett angol követ Robert Liston (1742-1836) Vörösváron utazott keresztül postakocsin. A kiséretében lévő dr. James Dallaway (1763-1834), a követség káplánja megírta úti élményeit : Utazás Londonból Konstantinápolyba 60 nap alatt címmel 1797-ben. Dorog után írta : Néhány mérfölddel távolabb Vörösváron egy processziót figyelhetünk meg, amely a község mindkét nembeli lakoságának minden korosztályából állt össze, számszerint több mint kétszáz emberből. A körmenetet 3 fiú vezette, akik a feszületet és a falu védőszentjének képével díszített zászlót vitték, a menet élén a gyermekek haladtak, utánuk a férfiak és asszonyok. Valamennyien himnuszokat énekeltek a köztük haladó kántor irányítása mellett. A pap a templomban várt rájuk, hogy együtt imádkozzanak esőért, mivel már hat hete szárazság sújtotta a vidéket. Ruházkodásukban egyöntetű gondosság és tetszőség nyilatkozott meg. A férfiak barna szövetből készült kabátot viseltek, kék selyem sujtással, hosszú nadrágot és nagyon széles, puha kalapot, mint amilyenek Van Dyck festményein láthatók. Az asszonyokon rövid szoknya volt, piros bőrből készült félcipő és a hátukra lelógó  hajfonataikat szalagcsokorral kötötték meg. Az egész jelenet jellemző volt a népre, melynek megnyerő modora, mértéktartó természetessége még olyan országok népeinél is ritkaság, ahol kifinomult szokások vannak.James Dallaway egy bankár fia volt, Oxfordban a Trinity College hallgatója volt. Utána 1785 és 1796 közt Gloucesterben újságíró. Tagja a Society of Antiquaries tudományos társaságnak. 1792-ben könyvet írt a heraldikáról, Norfolk hercegének ajánlotta, aki Marsall volt a hadügyminisztérium egyik vezetője és a heraldika felelőse az udvarban. Norfolk segítségével lett 1794-ben a követség káplánja és orvosa. 1797-ben a Marsall titkára lett haláláig, aki jól fizető lelkészi állást is szerzett neki. Dallaway több művészeti témájú könyvet is írt.

2012. április 7., szombat

Svéd utazó Vörösváron

Claes Brorsson Ralamb 
Tardy Lajos Régi hírünk a világban könyvében szerepel egy svéd utazó aki áthaladt Vörösváron. Károly Gusztáv svéd király diplomatája volt Claes Brorsson Ralamb (1622-1698). Amikor törökországi  követségben volt 1657-ben odafele, 1658-ban visszafele áthaladt Magyarországon. Az 1658-as útján Budáról Esztergomba menet áthaladt Vörösváron. Sajnos csak egy mondatot írt róla. Tizenhetedikén indultak Esztergomba hat török lovas katona kiséretében, nyolc órás volt az út. A félúton palánkvárra bukantunk (ez volt a vörösvári török vár), itt szép tölgyfaerdő kezdődik, amely csaknem Esztergomig húzódik. Gyönyörű vidék ez, völgyek és halmok folytonos váltakozása. A magasabb helyeken erődök, a síkságon őrházak emelkednek. De őrházak állnak a hegyoldalakban a pásztorok számára is, mivel nincs nap, hogy a hajdúk ne rabolnának el embereket a törököktől. Most is egy csapat török üldözött egy hajdúcsapatot.
Rózsaesküvő Vörösváron

Az eredete Franciaországba vezet, itt Coussaye márki alapította a rózsadíjat. A márki lánya rossz útra tért, ezért a hozományából díjat alapított. A pénz kamatát minden évben egy ünnepségen adták át egy erényes szűznek, kastélyában a Párizs melletti Enghienben. Karácsonyi Guido gróf, aki Solymár, Szentiván, Vörösvár legnagyobb birtokosa volt, ennek mintájára alapította a Rózsalány díjat, Rudolf trónörökös és a belga Stefánia hercegnő esküvőjének tiszteletére. Egy 40 ezer koronás alapítványt hozott létre, ennek kamatait kapta meg Solymár, Szentiván, Vörösvár legerényesebb szegény hajadona, minden évben más településen. Összesen 32 lány kapott díjat, azután az első világháború idején az infláció miatt elvesztette az értékét. Az első hajadon a solymári Thaller Borbála volt, aki 1882-ben ment férjhez Milbich Mihályhoz. Az első rózsaesküvőn Haynald Lajos bíboros, kalocsai érsek adta össze a párt. A harmincadik rózsapár Danner Tamás és Miereisz Borbála volt, a székesfehérvári püspök Prohászka Ottokár adta őket össze. Az utolsó rózsaesküvő Szentivánon volt 1914-ben Háber Ádám vette el Gábeli Terézt. Az alapító levél szerint a jutalomra méltó hajadont a községi előljáróság terjeszti elő a bizottságnak. A lány erkölcsös, jó magaviseletű, a magyar nyelvben járatos, 17-19 éves római katolikus szegénylány legyen. Fennmaradt az 1913-as rózsaesküvő leírása, Schön Teréz és Pilzinger János lakatos házasodott össze. Az ünnep féltízkor kezdödött, bandérium ment a rózsaanyáért, Almásy  László országgyűlési képviselő feleségéért, nagy mozsárdurrogtatás és éljenzés közt vitték a községházára, ahol várta őt az ifjú pár. Almásy Lászlóné egy hatalmas rózsacsokrot adott át nekik. Ezután megtartotta a polgári esküvőt Eckhardt Géza közjegyző. Utána átvonultak a násznép és a vendégek a templomba, ahol Angeli Márton plébános tartotta az egyházi esküvőt. A templomból a templom előtti nagy tölgyfához vonultak, itt Almásy Sándor főszolgabíró átadta az 1200 koronát. Az úri vendégek ezután ebédeltek az úri kaszinóban, gróf Karácsonyi Jenő vendégeként. Ebéd után átmentek a pár házába, ahol az urak megtáncoltatták a menyasszonyt, utána visszamentek a kaszinóba. Az esküvőn jelen volt Karácsonyi Jenő gróf és Almásy László a kerület országgyűlési képviselője. A második vörösvári rózsaesküvőt 1886-ban ükszüleim Scheller János és Peller Mária tartották.
Moór Anna Vörösváron

Rehákné Moór Anna 1815 Donáth János festménye

Rehák József 1815 Donáth János festménye
Rehákné Moór Anna színésznő 1773-ban született Alsó vagy Felsőőrön. 1790-ben tagja az első magyar színháznak Budán. Az 1790.10.25-én és 27-én bemutatott első magyar nyelvű előadáson, Simai Kristóf Igazházi darabjában Julis szerepét játszotta. 1793-ban Rehák József ügyvéd felesége lett, 1796-ig a társulat tagja. Moór Anna az első magyar színház vezető színésznője volt. Játszotta tragédiák ifjú hősnőit, érzékenyjátékok szenvedő asszonyait és lányait, vígjátékok leányszerepeit, résztvett énekesjátékokban és színpadi táncprodukciókban. Fő szerepei : Eulalia (Kotzbue : Embergyűlölés és megbánás), Cora (Kotzbue : A nap szűze), Julia (Rómeó és Júlia), Alzír,Zaide (Voltaire), Angyelika ( Bessenyei : A filozófus), Etelka (Dugonics : A megszomorított ártatlanság) Bátori Mária (Dugonics). A színház után Pesten élt, még fellépett 1807-ben a Pesten fellépő magyar társulattal. 1828-ban férjével vörösvári birtokukra költözött. Rehák József itt lett postamester. Moór Anna Vörösváron halt meg 1842-ben. Moór Anna adományozott a vörösvári templomnak 1828-ban egy vörösmárványból készült keresztkutat, ez még most is megvan.

2012. április 6., péntek

Martin Scheller és Anna Maria Herr

Martin Scheller (1840-1910) volt Scheller János (1864-1915) ükapám apja. 1840.10.06-án született Johann Scheller (1816-1874) és Katherina Müllner (1816-1885) fiaként. Első feleségét szépanyámat Anna Maria Herrt (1847-1866) 1863.05.13-án vette el. Anna Maria Herr 1847.03.02-án született Johann Herr (1821-1862) és Barbara Izsák (1823-1902) lányaként. Anna Maria Herr 1866.11.30-án halt meg Vörösváron a 47.szám alatt tifuszban, ekkor a jogállása inquilinus volt.Második feleségét a 21 éves Barbara Walzt 1867.02.28-án vette feleségül Martin Scheller, a jogállása inquilinus volt. Martin Scheller 1910.11.17-én meghalt, a pilisvörösvári halotti anyakönyv bejegyzéséből kiderül hogy önálló kocsmáros volt.