2012. december 31., hétfő

Aulendorf Szent Márton templom barokk szobrok 1650

Szent Rókus szobra 1650

Szent Sebestyén szobra 1650
Szent Sebestyén és Szent Rókus szobra található a templomban 1650 körül készültek
Aulendorf Szent Márton templom barokk szobrok 1630, 1631
Assisi Szent Ferenc szobra 1630

Alexandriai Szent Katalin szobra 1630

Martin Zürn Szent Anna szobra 1631



A barokk szobrok közül 1631-ben készült Martin Zürn Szent Anna szobra.
Aulendorf Szent Márton templom gótikus szobrok 1480 körül
Szent Erzsébet

Szent Orbán

Pieta




A gótikus szobrok 1480 körül készültek.
Aulendorf Szent Márton templom Háromkirályok oltár

Háromkirályok oltár 1510
A templom egyik legértékesebb része az északi oldalhajóban álló Háromkirályok oltár. Az oltár későgótikus stílusban készült. Középen a három király 1510 körül készült. Balra Szent György képe, jobbra Szent Dorottya vértanú.
Aulendorf Szent Márton templom Hornstein Epitaph és halotti lista

Lista a kriptában 1380 és 1663 közt eltemetett Königsegg családtagokról

A Hornstein sírkő
A Szent Sebestyén kápolnában két tábla található a kriptában eltemetett Königsegg családtagokról: 1380-1663 és 1666-1811. A főhajóban található Baltser von Hornstein zu Zollerreite sírkőve 1630-ból.


2012. december 29., szombat

Aulendorf Sebestyén kápolna Berthold gróf és felesége síremléke



Berthold von Königgsegg (meghalt 1607) és felesége Kunigunda von Zimmern (meghalt 1602) síremléke 1607-ből a legszebb a Szent Sebestyén kápolna síremlékei közül.
Aulendorf Sebestyén kápolna Königsegg Epitaphok

Franz Maximilián gróf síremléke 1710

Hermann gróf síremléke 1765

Hermann gróf síremléke 1799

Ernst gróf síremléke 1803
A kápolna legszebb részei a Königsegg grófok epitaphjai vagyis síremlékei, a halál éveivel. Franz Maximilián 1710, Hermann 1765, Hermann 1799, Ernst 1803. Berthold síremlékét és a templomban eltemetett Königsegg grófok listáját külön ismertetem.
Aulendorf Szent Márton templom Sebestyén kápolna

Szent Sebestyén kápolna

Rózsakoszorú oltár

Rózsakoszorú oltár oltárkép

Szent József halála mennyezetfreskó
A Szent Sebestyén kápolna a templom legszebb része, főleg a Königsegg család síremlékei. A kápolna Szent József halálát ábrázoló mennyezetfreskóját Joseph Anton Mesmer (1747 Hohentengen - 1827 Saulgau) festette. Ő egy  felsősváb barokk templomfestő volt, aki főleg Svájcban dolgozott. A kápolna rózsakoszorú oltára 1801-ben készült, az 1800-ban készült oltárkép szintén Mesmer műve. Itt Szent Domokos és Sienai Szent Katalin imádja Jézust és Szent Máriát.
Szent Márton templom Aulendorf szószék, keresztelőmedence, ereklyetartó

Keresztelőmedence

Felix katakombaszent ereklyetartója

Szószék 1875
A szószék 1875-ben készült. Az ereklyetartóban Felix katakombaszent teste van elhelyezve. Carl Alois von Königsegg gróf 1750-es római utazása során hozta Rómából és adta a templomnak. Az ereklyetartó Joachim Früholz műve 1752-ből.
Aulendorf Szent Márton templom oldalhajók és mennyezetfreskók


Déli hajó

Északi hajó

Mennyezetfreskó
A főhajó mennyezetfeskója 1711-ben készült
Aulendorf Szent Márton templom

Szent Márton templom

Templom hátsó része
Templom eleje
Templombelső



A templom helyén már 1000 éve állt egy román stílusban épült templom, ma későgótikus stílusa van. A templom és a kastély egybeépült. Értékesek a gótikus szobrok a templomban és az 1510 körül készült későgótikus háromkirályoltár, ezenkivül a Königsegg család síremlékei is. 

2012. december 28., péntek

Aulendorf kastély

Aulendorf kastély
Aulendorf kastély

Aulendorf kastély és templom egybeépítve

Aulendorf kastély
A kastély legrégibb része a 13.században épült várnak. 1480 előtt hozzáépült egy háromszintes favázas épület. A 16.században későgótikus stílusban lakóvár épült hozzá. A 18.században átépítették egy reprezentatív kastélynak a várat. A kastélyt és a szomszédos Szent Márton templomot egybeépítette a Königsegg család.
Aulendorf

Albert Emil Kirchner (1813-1885) német festő: Aulendorf város és kastély 1860-ban
Aulendorf elhelyezkedése Ravensburg körzetben
Aulendorf először a Vindelikus kelta törzs területe volt, utána Róma területe lett, majd alemann uralom alá került. Aulendorf első említése a 10 századból származik, Aligedorf volt a neve. Először Welf család majd a Stauf család birtoka volt.1381-ben a Königsegg-Aulendorf család lett a birtokos. Hans von Königsegg (1440-1484) itt építette meg a családi kriptát. A család 1490-ben bárói, 1629-ben grófi címet kapott. A grófok gyakran Bécsben éltek és Aulendorf volt a székhelyük. A város 1682-ben vásárjogot kapott. 1806-ban megkapta a franciáktól Württemberg királysága.
Ignatz Locher és Anna Vergultin

Ignatz Locher és Anna Vergultin 1689.02.20-án kötöttek házasságot Aulendorfban / Ravensburg körzet / Tübingen kerület / Württemberg tartomány.
Itt született gyerekeik: 1689.12.02-án Christian, 1691.02.25-én Johann Georg.
Ignatz Locher, Anna Vergultin és Christian fiúk 1692.10.29-én vándorolt ki Magyarországra. Johann Georg fiúkat 1693.06.28-án keresztelték meg Buda Vizivárosban. A többi gyerek már Vörösváron lett keresztelve: Maria 1696.08.13, Ignaz 1697.12.23, Katharina 1699 körül, Maria 1700.05.13, Michael 1702.07.30, Sebastian 1704.05.27, Anna 1706.09.26. Anna Vergultin valamikor 1710 előtt meghalt. Ignatz Locher 1710.11.04-én vette el második feleségét Veronika Oswaldot, Adam Diernberger özvegyét Vörösváron. Közös gyerekeik: Maria Ursula és Anna Barbara 1714.09.18-án születettek. Ignatz Locher 1730.11.28 előtt halt meg, mert Veronika Oswald az özvegye ekkor halt meg. Ignatz Locher az 1728-as regnicoláris adóösszeírás idején még élt, mert összeírták.

2012. december 27., csütörtök

Bartholomeus Gillinger és Katherina Locher

Katherina Locher (1699-1762) 1699 körül született Ignatz Locher és Anna Vergultin lányaként. Batholomeus Gillinger (1695-1756)  és Katherina Locher 1720.02.08-án kötött házasságot Vörösváron. Egy 1723.05.19-én kötött szerződés szerint a vörösváriak mészégető kemencét építhettek a szentiváni Fehér hegyen. Itt Joseph Pinder és Batholomeus Gillinger égetett meszet. Batholomeus Gillinger colonus volt. Batholomeus Gillinger 1756.09.02-án halt meg Vörösváron. Katherina Locher 1762.04.27-én halt meg Vörösváron.
Simon Elsand és Ursula

Simon Elsand (1670-1728) először egy 1701-es összeírásban jelenik meg Óbudán, itt kőműves a foglalkozása. Az összeírás azért készült mert lejárt az óbudai német telepesek 3 adómentes éve, 1698-ban érkeztek 42 családfőt írtak össze. Simon Elsand első felesége Éva (1676-1718) meghalt 1718.07.16-án. Második felesége ősanyám Ursula (1685-1730) volt, egy özvegy, a származási helye Breisgau volt, 1720.01.07-én házasodtak össze Óbudán. Simon Elsand 1728.12.29-én halt meg Óbudán. Ursula 1730.07.25-én halt meg Óbudán. A származási hely Kaspar fia születési bejegyzéséből derült ki Buda Újlakon 1716.05.15-én.




Mathias Elsand és Anna Maria Gillinger

Mathias Elsand (1723-1778) Óbudán született 1723.02.01-én Simon Elsand (1670-1728) kőműves és Ursula (1685-1730) fiaként. A keresztszülei  Andreas Lindtaller óbudai kovács és felesége Katherina (Radler) voltak. Andreas Lindtaller 1700.02.03-án vette el Buda Vizivárosban Katherina Radlert. Katherina egy budai török lány volt akit a Radler család fogadott örökbe az ostrom után. Anna Maria Gillinger (1726-1781) Vörösváron született Bartholomeus Gillinger (1695-1756) és Katherina Locher (1699-1762) lányaként. Mathias Elsand az 1745-ös lélekösszeirás szerint szolga volt Michael Fiehl házánál Vörösváron. Mathias Elsand és Anna Maria Gillinger 1747.08.17-én kötött házasságot Vörösváron. Mathias Elsand colonus volt. Mathias Elsand 1778.12.09-én halt meg Vörösváron. Anna Maria Gillinger 1781.05.04-én halt meg Vörösváron.

2012. december 16., vasárnap

Viziváros régi - új horvát lakói

A török idején jelentős horvát lakosság élt Budán. A visszafoglalás idején elmenekültek a harcok elől, de egy részük visszatért 1687-ben. Nagy Lajos tanulmányában közli  néhány családfő nevét ami fennmaradt a forrásokban: Perkovics Mátyás, Pavianovics Illés, Kokics Péter, Mihics János, Mihics Mátyás, Pinder Tádé, Staracz Fülöp, Antonovics Tamás, Radnics Márton, Lukics Ágoston, Marinovics Bosso, Francisco István, Glavadon János, Mihalovics Márko.
Rácok Tökön

Szentkereszty István jószágigazgató (prefektus) egy 1701.09.11-én Zichy Péternek írt levelében panaszkodott Csima Gergely tiszttartóra (provizor). Csima gyűlöli a katolikusokat, emiatt a jó pápista rácok elmehetnek Tökről.
Maria Elisabetha Koperger háza 1695

Nagy Lajos a Viziváros topográfiájáról írt tanulmányában közli Viziváros 1695-ös telekkönyvét. Ebben a 8.számú telek ( ma Vitéz utca 1/a ) tulajdonosa Gregor Schmieger molnár. Ő 1694-ben vette meg a házat Maria Elisabeth Kaperger asszonytól ( Koperger, Koberger ). Maria Elisabetha Koperger ősanyám, Johann Koperger özvegye volt és Bécsből származott, 1694.08.08-án a Vizivárosban feleségül ment Johann Essl ősapámhoz aki Stájerországból, Mureck faluból jött. A ház rossz állapotban volt és 45 forintért adta el ősanyám.

2012. december 13., csütörtök

Az első törökbálinti horvátok és németek

Egy határper mellékleteként megmaradt egy 1723-as tanúmeghallgatási jegyzőkönyv. Ebben elmondják a tanúk mióta élnek Törökbálinton: Caspar Paur 73 éves, 23 éve (1700)  lakik Törökbálinton, Joseph Merle 78 éves, 23 éve (1700), Mathias Domanics 50 éves, 25 éve (1698), Andreas Musbacher 56 éves, 26 éve (1699), Georg Racsics 79 éves, 23 éve (1700), Paul Kesics 60 éves, 22 éve (1701), Philipp Tingel 35 éves, 26 éve (1697), Martin Milásnovics 52 éves, 22 éve (1701), Marcus Gagovics 50 éves, 23 éve (1700), Georg Jagadics 35 éves, 25 éve (1698), Paul Kunecsics 55 éves, 22 éve (1701), Johann Unger 85 éves, 25 éve (1698).
A törökbálinti horvátok származása 1710 előtt

Erről egy adat van. Nagy Lajos : Rácok Budán és Pesten (1686-1703) tanulmányában található. Itt ír Buda 1702-es adóösszeírásáról, amely során a Tabánt is összeírták. Külön írták össze a katolikus és ortodox rácokat, 250 katolikus és 461 ortodox ház volt. Egy lista is készült az 1701.március.19 - 1702.június. 20 közt a Tabánból elköltözöttekről, 67 ortodox és 52 katolikus. A katolikus horvátok célpontjai: Törökbálint, Pozsega, Siklós, Ercsi, Dudvár, Érd, Baja.
Törökbálint, az első horvátok anyakönyvben 1702-1703

1702-ben  az első horvát adat Cvitkovics Gergely és Turcsics Katalin házassága. 1703-ban szerepel Gagatich János és Bathornik Katalin házassága. Van egy vegyes házasság Klausner András és Derelich Borbála közt. Egy halott gyerek Jaksics Mária 1 éves.
Törökbálint 1703 adóösszeirás

A törökbálinti horvátok első névsora az 1703-as Pest megyei adóösszeirásban szerepel, a németek is itt szerepelnek először. Az 1696-os országos adóösszeirásban szerbek és 3 magyar név szerepel. A névsor:  Caspar Sebedli bíró, Michael Rosenitz, Michael Beszeli, Simon Mayerhoffer, Simon Bocher, Lörinc Kusulitz, Michael Staner, Andreas Gamor, Martin Milasonitz, Josa Lakith, Thadia Gakovith, Gyuro Guzdanovit, Paul Pavith, Nicola Klavith, Viska Jakolith, Marko Gosdith, Mathe Domanith, Georg Pisli, Mathias Donbruh, Mittinger Miklós, Ovakosith, Misko Kozith, Nicola Gyulith, Kaser Georg, Michael Staier, Jakob Ernst, Hans Unger, Peter Mirthauser, Simon Gelb, Georg Pauer
A Tagscherer név jelentése

A név Schwarzwaldból származik. A jelentése tésztagyúró, vagyis pék más néven.

2012. december 10., hétfő

Suppán István halála Zsámbékon 1704

Suppán István nemeségét 1696-ban hirdették ki Pest megyében. A felesége Kun Klára volt. 1696 májusa és 1703 július 24. közt Pest megye jegyzője. Pestről a kurucok közé szökött, saját ezredet szervezett magának. Károlyi Sándor kinevezte Zsámbék várkapitányának. 1704.július.3-án halt meg a budai német és rác katonák elleni harcban.
Zsámbék plébánosa 1691

A török utáni első plébános Lajos Márton volt, 1691-ben két harangot készítetett Zsámbéknak. Az 1698-as Pest megyei adóösszeírásban egy plébános és egy rector szerepel név nélkül. 1700 novemberében Lajos Márton 20 mérő ( 1 mérő = 40 kg) gabonát kap, 100 font ( 1 font = 1/2 kiló ) húst 5 forint értékben, egy félévi fizetése 15 forint. 1701 a Zichy család komáromi alkalmazottja említi a zsámbéki plébánost, név nélkül. 1702.októberében panaszkodik a zsámbéki jószágigazgató a zsámbéki plébánosra Zichy Péternél. Amikor részeg volt a zsámbéki zsidó bérlő, a plébános ellopta a holmiját, aki kéri a hivatalnok beavatkozását, hogy visszakapja a holmit.
Zsámbék és a pálosok 1689

A pálosok 1475-ben megkapták a zsámbéki kolostort és templomot Mátyás királytól. A török idején elmenekültek. 1689-ben tettek egy kisérletet a visszaszerzésére. Ez Horváth Bernhard páter leveléből ismert. Amikor vissza akarta kérni a templomot, Zichy István visszautasította és közölte a katolikusok lelki gondozását a budai ferencesek végzik.

2012. december 8., szombat

Pesthidegkút és Torbágy elhagyása 1704

Pest megye 1704.02.27-i közgyűlésén felsorolják a közmunkára kötelezett pilisi falvakat, Torbágy és Hidegkút is szerepel. Az 1704.07.29-i közgyűlésen ismét felsorolják az adózásra kötelezett pilisi falvakat, ekkor Torbágy és Hidegkút hiányzik már. A kurucok Károlyi Sándor vezetésével január 6-án keltek át a Dunántúlra. A kurucok január végén elküldték a székesfehérvári kuruc várőrséget Buda alá portyázni, egy hónapig végezték ezt, ők február 15-én Vörösváron egy támadásban 6 vörösvári lakost öltek meg. Azután március.02-án visszatértek Buda körülzárására Eszterházy Dániel vezetésével. 1704.03.20-án Heister megindította támadását a kurucok kiszorítására a Dunántúlról, 1704.03.21-én legyőzte Károlyi seregét, aki kivonult a Dunántúlról, Dunaföldvárnál kelt át a Dunán. A székesfehérvári kurucok még megöltek 6 vörösvárit 03.21-24-25-26-án. Azután 03.28-án visszatértek Székesfehérvárra a kurucok Eszterházy Dániel vezetésével. Valószinű hogy ezekben a hónapokban menekülhettek el Torbágy és Hidegkút lakói.
A zsámbéki plébános kirablása 1704

A zsámbéki plébános Udvarhelyi János megbízást kapott Zichy Pétertől 1703.10.23-án, vigye el a ius armorum 500 guldenes részletét Bécsbe. ( A töröktől visszafoglalt területek birtokosainak a birtok értékének 10 %-át kellett kifizetni fegyverváltságként - ius armorum. ) A plébánost útközben 1704.02.02-án a kurucok teljesen kirabolták. Pest megye közgyűlése 1704.02.27-én 10 forint segélyt szavazott meg neki. 
Bottyán János Zsámbékon

Bottyán arcképe 18.század első fele
Bottyán János egy rövid ideig élt Zsámbékon. Az itteni várban volt vicekapitány 1687-1688-ban. A zsámbéki katonákkal résztvett Székesfehérvár körülzárásában.

2012. december 1., szombat

Rácok Perbálon

A török idején rácok éltek Perbálon, ez egy 1749-es határperből derül ki, ebben Tök határait vizsgálták. Bernhard Kauffmann 50 éves pesti polgár, korábban budakeszi ispán elmondta, hogy 12 éve egy itteni vizsgálatban öreg rácokat hallgattak ki, akik Perbálon éltek a török idején. A 83 éves Békás István töki jobbágy azt vallotta: Perbálon amikor rácok laktak, egy Dávid nevű öreg rác mutatta neki a határt, amikor Perbálról elszéledtek a rácok, utána Perbál pusztán állott és Zichy Péter engedélyével a tökiek használták.
Rácok Pilisborosjenőn

Pilisborosjenőn a török idején éltek rácok. Ez egy 1697-es jogi eljárásból derül ki, amiben a Muslay család igényét vizsgálták Borosjenőre. Ennek során kérdés volt kik laktak a török idején Borosjenőn ? Varga György 60 éves óbudai jobbágy elmondta, hogy 30 vagy 35 éve a török alatt rácok éltek Borosjenőn. Lukács Pál 75 éves szentendrei lakos elmondta, hogy régen rácok éltek Borosjenőn, akik a csavargó hajdúk miatt elköltöztek onnan.

2012. november 30., péntek

Sztanko Brko és Brkics Jakab

Sztanko Brko szerepel az 1703-as megyei adóösszeirásban mint budakalászi lakos. Az 1710-es Wattay birtokok összeirásában is Budakalászon lakik. 1714-ben egy szentiváni határperben tanúnak ajánlják, mert a török alatt Vörösváron volt vadász. 1718-ban egy Vörösvár és Szentiván közti határperben tanúnak ajánlják Sztanko Brkot, aki a török idején Vörösváron lakott. Legközelebb egy határperben halála után beszélnek róla. Ez a 1750-es Óbuda és Üröm közti határper. A fia Brkics Jakab ekkor 60 éves, ő szintén venator (vadász) volt Budakalászon, Jakabnak egy testvére van  még Brkics Pál. Elmondja vallomásában, apja 33 éve mint öreg és szakállas ember halt meg. Az apja Vörösváron lakott a török idején és a török mutatta meg neki a határt. Amikor gyerek volt az apja egy Gyonli voda nevű kútnál megmutatta neki az Üröm és Óbuda közti határt. Ekkor elmondta, hogy neki egy budai török Iszlám Riz mutatta meg, még a török uralom idején.

2012. november 23., péntek

Oberschwandorf Szent Ulrich templom

Szent Ulrich templom szószék


Szent Ulrich templom József oltár

Szent Ulrich templom Keresztrefeszítés szoborcsoport




Szent Ulrich templom Mária oltár


Szent Ulrich templom főoltár


Szent Ulrich templom belseje

Szent Ulrich templom


A templom 1488-ban épült, 1792-ben bővítették. Több figura Joseph Anton Feuchtmayer (1696-1770) alkotása vagy a műhelyének. Feutchmayer a Boden tó környékének volt neves szobrásza, festője, oltárkészítője, rokoko stílusban alkotott. A főoltár néhány figurája 1450 és 1480 közt készült, korábban Volkertsweiler kápolnájában voltak. A Mária oltár balra, a József oltár jobbra található. A templomban van még keresztrefeszítés szoborcsoport és szószék is.

Neibsheim Mária kápolna
Mária kápolna barokk oltár részlete

Mária kápolna barokk oltár 1763


Neibsheim Mária kápolna
A kápolna 1738-ban lett újjáépítve, a barokk oltár 1763-ból származik.