2017. augusztus 18., péntek

Belgrád visszavétele 1717

Az osztrák csapatok 1717-ben foglalták vissza a töröktől Belgrádot, 1739-ig osztrák uralom alatt állt. Itt született Jakob Schmidinger ősapám.

2017. augusztus 11., péntek

Monakam evangélikus templom

A templom oltára 1497-ben készült gótikus stílusban.




Bad Liebenzell evangélikus templom

Az evangélikus templom katolikus elődje a 12.században épült St Blasien néven. A tornyát 1653-ban lebontották és új torony épült, 1891 és 1893 közt meghosszabbították a templomhajót.






2017. augusztus 10., csütörtök

Liebenzell vár

A várat a 12.században a Calw grófok építették.
1196-ban von Eberstein a tulajdonos.
1220 és 1230 közt újraépült a vár.
A 16.században és 1692-ben lerombolták a várat, 1954-ben újjáépült.



Bad Liebenzell címere

A címer, egy fekete szarvasagancs, egy ezüstszínű sátor felett, a padló fekete és arany kockákból áll, egy aranykádban egy férfi fürdik, ez a fürdőhely jellegre utal. A képen látható a város két színe, a kék és a fehér.



Bad Liebenzell

A település Schwarzwald északi részén fekszik, Pforzheimtől 20 km-re délre.
1091-ben említik először a települést, a Hirsaui kódexben.
1130-ban megkapta a települést hozományként Uta, aki Gottfried von Calw gróf lánya volt.
1196-tól a vár és a város von Eberstein gróf tulajdona volt. 
Az utolsó tulajdonos Ludwig lovag 1272-ben eladta a Német Lovagrendnek. Néhány év múlva a várat és várost megvette  I.Rudolf Baden őrgrófja és 1604-ig Baden tulajdona volt. 
1384-ben említették először mint várost. 
1604-ben Friedrich Baden őrgrófja eladta a várost Friedrichnek Württemberg hercegének, azóta Württemberghez tartozik. 
A településen 1403 óta van fürdőhely. 
A település nevezetességei: 
Liebenzell vár, a 13.században épült.
Az evangélikus templom eredetileg a 12.században épült, St Blasius tiszteletére, a tornyát 1653-ban lebontották és új épült a helyére, 1891-1893 közt a templomhajót meghosszabbították neogót stílusban. 
Monakam városrészben, az evangélikus templomban található egy későgótikus oltár 1497-ből. 
1971-ben egyesítették vele Beinberg, Monakam, Unterhaugstett, Unterlengenhardt településeket, 1972-ben Möttlingent, 1974-ben Maisenbacht. 
Innen származott  Katharina Barbara Speidler ősanyám.



2017. augusztus 8., kedd

A Walserek

Egy alemann eredetű német csoport, a svájci Wallis kantonból származnak, élnek még Svájcban, Liechtensteinben, Olaszország északnyugati részén, Savoyában, Ausztria nyugati részén és Bajorországban, 150 településen élnek. 
Bern környékéről vándoroltak Wallisba 800 körül. A 13 és 14.századi kivándorlási hullámaik során elérték a Jura kantont, Savoyában ők hozták létre Vallorcine települést, az olasz Alpokban Aosta és Vercelli megyékben települtek le, a svájci Tessin kantont, Graubünden kantont - itt sok települést hoztak létre, St Gallen kantont. 
Tirolban ők alapították Galtür települést, Bajorországban, Allgäu területén Gerstruben települést. Vorarlberg területén: Grosses Walsertal, Kleines Walsertal, Tannberg, Lech, Warth, Brand, Bürserberg, Dünserberg, Schnifiserberg, Thüringerberg, Nenzingerberg, Ebnit, Laternsertal, Damüls, Silbertal. 
A Walser kivándorlás oka a túlnépesedés és új földek keresése volt, a Walserek által kifejlesztett technikák lehetővé tették a hegyvidéki régiókban a gazdálkodást. Az uralkodók támogatták az új telepeseket, adómentességet kaptak egy időre és különleges jogállást kaptak, szabadon költözhettek, maguk ítélkeztek ügyeikben, utódaik örökölték a gazdaságukat, felszabadultak a jobbágyságból. Ezért adót fizettek és katonai szolgálatot teljesítettek.
A 16.század óta sokan házaló kereskedelemmel foglalkoztak Svájc német részén és a délnémet területeken.
A Walserek 1280 körül elérték Graubünden kantont, 1300 körül pedig már Vorarlberget is elérték. 
A Walserek által lakott terület az első térkép, a második a vándorlásuk.